Friss ivóvíz mindig legyen az állatok előtt

Az egyes állatfajok szükséges napi folyadékmennyiségére általában az általuk elfogyasztott takarmány szárazanyagtartalma alapján következtetnek. A sertések például egy kilogramm szárazanyaghoz 7–8 liter vizet, baromfi és a juhok ugyanennyi mennyiséghez 2–3 liter vizet igényelnek. Az elfogyasztott víz mennyisége többek között az állatok korától, a takarmány összetételétől, a környezet hőmérsékletétől, az állat fiziológiai állapotától függ. A fiatal állatok például jóval több vizet igényelnek mint az idősebbek, ugyanez érvényes a rendszeresen szoptató anyaállatokra. Több folyadékot fogyasztanak azok az állatok is, amelyeket rendszeres teljesítményre ösztönöznek (pl. a tojástermelésre beállított tyúkok). Az állatok táplálkozásában nélkülözhetetlen szerepe van az ivóvíznek, ennek ellenére a gyakorlatban inkább a takarmányadagok mennyiségére összpontosítanak a tenyésztők. Pedig az állatoknak ugyanolyan fontos, hogy a takarmány mellett mindig megfelelő mennyiségű ivóvíz álljon a rendelkezésükre. A takarmány hasznosulása ugyanis nagymértékben függ az állat folyadékháztartásától, hiszen a szomjazó állatok egyúttal kevesebb takarmányt is fogyasztanak.

Különösen a nyári forróságok alatt fontos, hogy ne feledkezzünk meg az állatok ivóvizét rendszeresen, akár naponta többször is kicserélni. Erre elsősorban azért van szükség, mert a nagy melegben felgyorsul a káros mikroorganizmusok szaporodása a vízben, s ezért különösen nagy gondot kell fordítani az itatók tisztántartására is. Az itatásra szolgáló ivóvíz hőmérséklete 10-12 fok körüli legyen, ha ettől alacsonyabb, akkor az állat szervezetének kell plusszenergiát pazarolnia arra, hogy a testének hőmérsékleti szintjére emelje. A túl hideg ivóvíz egyúttal különböző betegségek előidézője is lehet, ugyanakkor a túl meleg víz viszont nem csökkenti kellően a szomjúságot, és szintén hordozója lehet a betegségek csíráinak. (r)