Francia rendőrök pácban

Párizs. Hogyan úszhatta meg a felelősségre vonást egy sorozatgyilkos több mint másfél évtizeden át két államban – Belgiumban és Franciaországban – elkövetett rémtetteiért? Vajon kerültek-e homokszemek a rendőrség gépezetébe?

Fourniret az egyik tárgyalásonMiként lehetséges, hogy a hatóságoknak hosszú időn át nem tűnt fel Michel Fourniret személye, akit ma Belgiumban tartanak fogva, kilenc, többnyire francia és belga gyereklány megöléséért? Törvényszerűen vetődnek fel ezek a kérdések a francia közvélemény részéről azoknak a nyomozati anyagoknak a nyilvánosságra kerülése után, amelyek az ardenneki rémként emlegetett Fourniret bűnözői pályájáról tudósítanak. Ennek fő állomásai – a legutolsó belgiumit leszámítva – mindvégig Franciaországhoz kötődnek; a sorozatgyilkos szülőhazájában követte el első erőszakos tetteit, később pedig egyértelműen pedofil jellegű, élet elleni cselekményeit is. A francia média szerint a hatóságok némi fantáziával és kellő figyelemmel esetleg már 1987-ben útját állhatták volna egy könyörtelen ámokfutásnak. Fourniret 1987-ben szabadult négyéves börtönbüntetéséből, amit kiskorúak elleni erőszakért róttak ki rá. Ettől kezdve a rendőrség gyakorlatilag semmilyen figyelmet nem szentelt neki egészen letartóztatásáig.

Amint Fourniret kilépett a börtönkapun, Párizs környéki otthonát és családját azonnal elfeledte a burgundiai Saint-Cyr-les-Colonne-ban levő elhagyatott tanya kedvéért. Döntésében alapvető szerepet játszott az ugyancsak burgundiai Monique Olivier, akivel még a fegyintézetben kezdett levelezni egy katolikus lap apróhirdetése alapján. Mai visszaemlékezések szerint a Colonne-ban frissen megtelepedett pár kevés vizet zavart a faluban; a csendes, visszahúzódó életet élő Fourniret-ék akkor sem tűntek fel senkinek, amikor a pár kilométerre fekvő Auxerre egyik gimnáziumából eltűnt a 17 éves Isabelle Laville, nem sokkal később pedig ugyanabban a városban a 18 éves, enyhe fokú gyengeelméjűségben szenvedő Marie-Angel Domece is. Csak most vetődött fel: vajon a meginduló nyomozás során miért nem néztek akkor utána a körzetben azoknak a priuszosoknak, akiket kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények miatt ítéltek el korábban? A hivatalos verzió szerint a közönynek az volt az oka, hogy annak idején fel sem merült a gyilkosság gyanúja, egyszerű eltűnések ügyében folyt a nyomozás.

Fourniret csak most mondta el Isabelle elrablásának, megerőszakolásának és megölésének részleteit. Marie-Angel esetét azonban még most sem tudja „emlékezetbe idézni”. Felrémlik neki viszont egy burgundiai autóparkolóban, élettársával kettesben elkövetett gyilkosság, amelynek az előző burgundiai bűntetteivel ellentétben semmilyen szexuális indítéka nem volt: egyszerűen a pénzéért és értéktárgyaiért lőtték le a kihalt országúti parkolóban a kereskedelmi ügynököt.

Fourniret kiszabadulása után továbbra is kapcsolatot tartott korábbi cellatársával, egy Jean-Pierre Hellegouarch nevű betörővel és ennek feleségével. Az ardenneki rém Hellegouarch révén jutott több millió euró értékű aranyrúdhoz és ékszerhez, ami az úgynevezett álszakállas betörők zsákmányának volt a része. Az álszakállasok a 80-as évek elején tartották rettegésben a francia pénzintézeteket, végül elkapták ugyan a négytagú bandát, de a zsákmányuk java része nem került elő. Akár egy rossz detektívregényben, a rablott aranynemű egy Párizs környéki temetőben várta, hogy valaki kiássa az egyik sírból. Ez a valaki végül Hellegouarch felesége lett, miután a betörő a börtönben elzárva tartott álszakállasok egyikétől tippet kapott a kincsek lelőhelyét illetően. Fourniret-éknak eredetileg illő díj fejében tovább kellett volna passzolniuk a szajrét, de az ardenneki rém nemcsak az aranyat tartotta meg, hanem Hellegouarch feleségét is megölte a biztonság kedvéért. E vagyonból Fourniret-ék nyomban megvásárolták az ardenneki erdők mélyén fekvő Sautou vadászkastélyt, ami aztán éveken át bázisul szolgált a pár számára bűnös szenvedélyük (fiatal lányok elrablása, megerőszakolása, majd megölése) gyakorlásához. A kastély környékén ez év nyarán két áldozatuk maradványait ásták ki a rendőrök. Az aberrált pár egyébként nem sokáig élvezhette Sautou kényelmét; már 1991-ben fülükbe jutott, hogy Hellegouarch kiszabadult a börtönből és halálra keresi őket egyrészt a kincs ellopása, másrészt felesége eltüntetése miatt. Ennek hallatán Fourniret-ék jobbnak látták, ha áttelepednek a közeli Belgiumba, ahol még sok éven át éltek háborítatlanul. Most a francia rendőrség vagy hatvan megoldatlan gyilkosság aktáit vette elő, feltételezve, hogy ezekhez esetleg köze lehet az ardenneki rémnek. Sokan tragikomikusnak érzik a nyomozók hirtelen támadt buzgalmát.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?