Fogynak a burgenlandi magyarok és horvátok

Niki Berlakovich szerint a lélekszámfogyás az okok kutatását és a népcsoportoknak nyújtott támogatás újbóli átgondolását teszi szükségessé. Az utóbbit a néppárti politikus szerint hatékonyabbá és korszerűbbé kell tenni. Szerinte azt is át kellene gondolni, hogy vajon a politikusok és egyesületek a népcsoportok valós igényei szerint tevékenykednek-e.

A 2001-es népszámlálás eredménye a kisebbségi nyelvhasználat jelentős visszaesését bizonyította Burgendlandban. Míg 1991-ben még 19019 személy – azaz a kelet-ausztriai tartomány lakosainak 7,3 százaléka jelölte meg érintkezési nyelveként a horvátot, 2001-ben ugyanez a szám 17330 volt, ami a népesség 6,5 százaléknak felel meg. A magyar nyelvet a hétköznapi érintkezésben 1991-ben még 4973 burgenlandi (1,9 százalék) beszélte, tíz évvel később számuk 4721 volt, vagyis 1,8 százalék.

A népcsoportok ügyében riadót fújó néppárti politikus annál is inkább aggasztónak tartja a statisztikai adatokat, mivel a népcsoportokkal foglalkozó politika terén sok kedvező eredményt értek el Ausztriában: szövetségi szinten nem csökkent a népcsoportoknak nyújtott támogatás, kétnyelvű helységnévtáblák jelentek meg Burgenlandban is, és – egyéb intézkedések mellett – támogatták a magyar nyelv hivatali használatát.

A valóságban azonban az a helyzet, hogy egyre kevesebb gyermek és fiatal beszél például horvátul, még ha a szülők és nagyszülők beszélik is őseik anyanyelvét. A horvát használatának fogyása – és hasonlóképpen lehet ez a magyarral – a szakmai mobilitással és a betelepülők növekvő számával magyarázható.

Berlakovich szerint e folyamat megfékezésének első lépése lehet az óvodatörvény, amely javítja a kétnyelvűség keretfeltételeit. Bírálta viszont, hogy a térség több helyi vezetője nem volt hajlandó eleget tenni az iskolai osztályok felosztását előíró kisebbségvédelmi törvény előírásainak – jelentette az APA.

A mai Burgenland területe egykor a történelmi Magyarországhoz tartozott. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés értelmében kerültek a többségében német nyelvű területek Ausztriához. A tartomány német neve Burgenland első tartományfőnöke – Alfred Wallheim – javaslatára született, a hajdani magyar vármegyék német neve Wieselburg (Moson), Ödenburg (Sopron) és Eisenburg (Vas) alapján. Mindháromban szerepel a várat jelentő Burg szó, így lett Burgenland, azaz „Várvidék“, vagy „várak földje“. Magyarok főleg Felsőőrön és Felsőpulyán élnek.