Így előzhetjük meg a pénzügyi stresszt

Ha egy család állandó pénzhiánnyal és egyéb anyagi gondokkal küzd, az a háztartás tagjainál komoly belső feszültséghez, úgynevezett pénzügyi stresszhez vezethet, amely már önmagában is veszélyes, nem beszélve a járulékos problémákról. Sokan túlhajszolják magukat, nem tudják élvezni az élet jó pillanatait sem, és nem ritkán depresszió, szorongás is kialakul az érintetteknél. Ezért fontos minél hamarabb felismerni az ezzel kapcsolatos veszélyeket és hatékonyan orvosolni azokat. A Partners Alapítvány és Focus ügynökség szakemberei ezért most annak néztek utána, hogy a pénzügyi stressz milyen mértékben sújtja a szlovákiai családokat, és gyakorlati tanácsokkal is ellátják az erre rászorulókat.

A Focus ügynökség idén júniusban végezte el azt a felmérést, amelynek az a célja, hogy kiderítse, a szlovákiai családok hogyan látják a jelenlegi pénzügyi helyzetüket, és milyen negatív hatásokkal számolnak az elkövetkező időszakban. 

„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai háztartások jelenleg ugyan stabilabbnak tartják az életszínvonaluk alakulását és a pénzügyi helyzetüket, mint a korábbi években, ennek ellenére továbbra is számos akadállyal kénytelenek megküzdeni”

 – mondta el lapunknak Róbert Varšányi, a Partners Alapítvány tagja, aki szerint a megkérdezettek csaknem kétharmada vallotta be, hogy a havi kiadásai emelkedtek, miközben a legtöbben 50 és 150 euró közötti növekedésről számoltak be.

Riasztó eredmények

„Úgy döntöttünk, hogy ezúttal a pénzügyi stressz szintjét mérjük meg, ezért létrehoztuk a pénzügyi stressz indexét (IFS), amely átfogóbb képet nyújt a lakosság pénzügyi jólétéről, mivel nem csupán a háztartások jelenlegi pénzügyi helyzetét veszi figyelembe, hanem a jövővel kapcsolatos félelmeiket és elvárásaikat is” – tette hozzá Varšányi. A válaszadókat három – alacsony, közepes és magas szintű – kategóriába sorolták aszerint, hogy milyen intenzíven élik meg a pénzügyi stresszt. 

„Az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság egynegyede (25%), ami nagyjából 1,1 millió felnőttet jelent, magas pénzügyi stresszt él át. A válaszadók 38%-a közepes mértékű, 37%-uk pedig alacsony pénzügyi stresszt tapasztal”

 – mondta el Varšányi.

Martin Slosiarik, a Focus ügynökség igazgatója kifejtette, hogy az indexet a pénzügyi stressz különböző aspektusait tükröző 15 kérdésre adott válaszok alapján számították ki. „Teszteltük a kérdéseket, hogy az index a lehető legpontosabb legyen” – állítja Slosiarik, aki szerint az így kapott index azt mutatja, hogy a pénzügyi stressz széles körben elterjedt a lakosság körében, és leginkább az alacsonyabb jövedelemmel és alacsony pénzügyi tartalékokkal rendelkező embereket érinti.

Erre ügyeljünk!

A kutatás részeként a szakértők a pénzügyi stressz és az úgynevezett ideális pénzügyi mutatók közötti kapcsolatot is megvizsgálták. A 10:20:30:40-es ideális pénzügyi arány szerint a jövedelem 10 százalékát félre kellene tenni a váratlan pénzügyi kiadásokra, 20 százalékát pedig befektetni. A jövedelem legfeljebb 30%-át fordíthatjuk a felvett hitelek visszafizetésére, a fennmaradó 40%-ot pedig a napi fogyasztásra kell fenntartani. 

„Az eredmények azt mutatják, hogy azoknál, akik betartják ezeket az ideális arányokat, alacsonyabb a pénzügyi stressz szintje”

 – figyelmeztet Matej Dobiš, a Finančný kompas pénzügyi portál elemzője. A gond csak az, hogy a lakosság nem egész negyede rendelkezik a havi jövedelmének hatszorosát kitevő pénzügyi tartalékkal, ami ideálisnak számít. A lakosság egyharmadának azonban semmilyen pénzügyi tartaléka sincs, ami nagyobb pénzügyi stressznek teszi ki őket.

Hasonlóképpen, azok, akik havi jövedelmük legalább 20%-át a jövőbe fektetik be, kisebb pénzügyi stresszt élnek át, mint azok, akik egyáltalán nem fektetnek be. „Egyértelmű, hogy azoknak, akiknek lehetőségük nyílik a pénzük befektetésére, nagyobb a pénzügyi jólétük, ami egyrészt a magasabb jövedelmüknek, másrészt annak köszönhető, hogy anyagilag be vannak biztosítva” – magyarázza Dobiš. Az sem mellékes azonban, hogy a lakosság közel fele törleszt valamilyen kölcsönt, miközben a háztartások tizede túllépi az ideális, a jövedelem legfeljebb 30 százalékának megfelelő hiteltörlesztési arányt. Azok, akik túllépik ezt a határt, jóval nagyobb pénzügyi stresszt élnek át. Hasonló a helyzet a háztartások folyó fogyasztási kiadásai esetében is: azok, akik a havi jövedelmük több mint 40%-át költik el, nagyobb stresszt élnek át.

Fontos a megelőzés

A pénzügyi stressz nem csak a pénzügyi jólétre van hatással, hanem az élet számos területére, például a fizikai és mentális egészségre, a családi kapcsolatokra, a munkateljesítményre és az általános életminőségre. 

„A krónikus pénzügyi stressz olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például az alvászavarok, a szorongás és a depresszió. Emellett növeli a családi konfliktusok kockázatát, és társadalmi elszigetelődéshez vezethet”

 – figyelmeztet Linda Valentín, a Partners pénzügyi szakértője. Szerinte a problémák megelőzése érdekében minden háztartásnak ki kellene dolgoznia a saját költségvetését, optimalizálva a kiadásokat és növelve a bevételeket. Fontos, hogy elkezdjünk aktívan spórolni, tartalékot képezve az előre nem látható eseményekre, és minimalizálnunk kellene az új hitelek felvételét is. A családon belül rendszeresen meg kellene beszélnünk a pénzügyi helyzetünket, hogy elkerüljük a nézeteltéréseket és félreértéseket. „A pénzügyi műveltség növelése és a fenti lépések követése nagyban hozzájárulhat a pénzügyi stressz csökkentéséhez és az általános jólét növeléséhez” – teszi hozzá Linda Valentín.