Aki beadja a jelentkezési ívét valamelyik egyetemre, előbb be kell fizetnie a tanintézet által meghatározott összeget egy pénzesutalványon, mert ha ezt nem teszi meg, érvénytelennek tekintik a jelentkezését.
Felvételizel? Előbb fizess!
Azt, hogy a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi díjak mennyire reálisak, és az összegből mennyit költenek ténylegesen a postaköltségre, a tesztek összeállítására és kinyomtatására, még nem ellenőrizte senki. Ám az tény, hogy azokon a karokon a legmagasabb a díj, ahova a legtöbben jelentkeznek, és a kevésbé közkedvelt egyetemeken alacsonyabb ez az összeg. Indokolt esetben az egyetem rektora csökkentheti, eltörölheti díj összegét, vagy későbbre teheti a befizetés időpontját, ha a jelentkező rossz szociális vagy egészségügyi helyzetben van.
Miért fizetünk még?
Abban az esetben, ha a hallgató indokolatlanul hosszabb idő alatt fejezi be a tanulmányait (nem számít ide a kórházi kezelés időszaka), mint a meghatározott idő, akkor minden további évért legfeljebb az alap (8600 korona) ötszörösét kell fizetnie (ma ez 43 ezer korona).
A doktori szigorlati vizsga elvégzésének és a doktori munka megvédésének díja nem haladhatja meg az alapösszeg 150 százalékát, tehát maximálisan 10 ezer korona.
A doktori szigorlat elvégzése után az akadémiai titulust igazoló oklevélért is fizetni kell, ám ez az összeg nem haladhatja meg az alapdíj 30 százalékát, tehát maximum 2580 korona lehet.
Mi mindent foglalhatmagában a felvételi díja?
A tesztek fénymásolatának kiadásait,
postaköltséget (a hallgatók értesítése a vizsga időpontjáról, majd eredményéről),
a tesztjavításra felvett plusz munkaerő bérét,
a tesztkészítő szoftver árát (ám ez csak egyszeri befektetés),
adatlapok árát. (sr, he)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.