Féltékenység, irigység gyötri: kistestvére született

Az első babánál még mindenki aggódik, a legkisebb tüsszentésre is komoly bajra gyanakszik, míg egy második babánál már gyakorlottabb, sokkal engedékenyebb a szülő.

Ha a második baba úton van, minden megváltozik – az anya is, a gyermek is, és nagyon sok múlik azon, hogy már kezdetektől jól kezeljék a helyzetet. Sokszor láthatunk féltékeny, irigy nagyobb testvért, aki állandóan rossz fát tesz a tűzre, hogy ő kerüljön a középpontba. De láthatunk olyat is, aki egy felnőtt felelősségérzetével gondoskodik és vigyáz kisebb testvérére. A reakciók okát egyértelműen abban kell keresni, hogyan vezette elő a szülő, hogy hamarosan új családtag érkezik. Persze nem egyszer az addigi nevelés is befolyásolhatja az elsőszülött későbbi viselkedését. Ha a gyermeket nemcsak elkényeztették, hanem nevelték is szülei, szófogadó és már nem akaratos, akkor könnyebben fogadja a kistestvért. A gyerekek, akárcsak a felnőttek, szeretik azt érezni, hogy fontos szerepet töltenek be szeretteik életében, és kellő figyelmet kapnak. Minderre nagyszerű lehetőséget biztosít egy kistestvér érkezése.

Felelőssége tudatában

A baba megszületését követően az édesanyának kevesebb ideje jut a nagyobb gyermekre, aki már kevésbé igényli az állandó odafigyelést. Természetesen a szülő továbbra is sülve-főve együtt van a csemetéjével, azonban a gyerek ezt is kevésnek tekintheti, s ilyenkor következik a féltékenység, az irigység. Ha azonban a szülő felelősségteljes feladatokat bíz gyermekére, s ezáltal közösen töltik az időt, nemcsak féltékeny nem lesz, de sok hasznos dolgot is tanulhat.

Életkorának megfelelően megkérhetjük rá, hogy vigyázzon testvérére, segítsen a baba öltöztetésében, de akár a pelenkázásban, fürdetésben is részt vehet. Ebből megtanulhatja, mekkora felelősséggel jár gondoskodni valakiről, ráadásul a közös elfoglaltságnak köszönhetően nem érzi azt, hogy szülei elhanyagolják.

2 éves kor alatt

A gyermek valószínűleg még nem értené meg, hogy egy kisbaba van édesanyja pocakjában, így ne is próbáljuk elmagyarázni, ha a gyermek nem utal rá. Fontos, hogy a baba megszületésekor ne eszközöljünk drasztikus változásokat, mert ebből úgy érezheti, mindennek a kistestvér az oka. (Pl. ha addig a szülők szobájában aludt, ne tegyük át másik szobába!)

2-4 éves kor között

Kilenc hónap hosszú idő, és a gyermek egyre több dolgot ért meg. Csak akkor szóljunk neki a babáról, ha már látható jelei vannak! Számára is izgalmas lesz, ha látja anyukája pocakját növekedni. Biztassuk, hogy beszéljen a babához, vagy simogassa meg anyukája hasát, hiszen ezt kistestvére is érzi! Ha nem szeretné, akkor természetesen ne erőltessük a dolgot!

5-8 éves korban

Ebben az életkorban a gyermekek már kezdenek aggódni édesanyjukért. Magyarázzuk el nekik, hogy a reggeli émelygés, a fáradtság természetes dolog, így nincs okuk aggodalomra! Bár ilyenkor már biztosak a saját helyükben, és általában örömmel fogadják a baba érkezését, érdemes egy kisebb extra figyelmet szentelni nekik.

9-14 éves korban

A gyermek már elég nagy ahhoz, hogy megértse, mi történik. Emellett nagyon hatékony segítség is lehet, segíthet a baba szobájának díszítésében, nevének kiválasztásában, és mindezt nagy örömmel teszi, hiszen komoly, felelősségteljes feladatokat kap.

Kamaszkorban

Már nem annyira a családban elfoglalt hely játssza a központi szerepet, így valószínűleg a baba érkezése sem fog gondot okozni. Fontos, hogy elég időt töltsön kistestvérével, amikor otthon van, de soha nem szabad ráerőltetni, hogy akarata ellenére vele foglalkozzon. (csaladinet.hu)