Panoráma

Ettől eldobod az agyad

Az univerzum általunk ismert legbonyolultabb szerkezete az emberi agy. Nagyon sokat tudunk róla, mégis több rejtélyes tulajdonsága van.
H. Nagy Péter

2019. február 3. 09:15

Ettől eldobod az agyad
- Shutterstock-felvétel

Sok tudós szerint az agy végső talánya a tudat. Más tudósok viszont úgy tartják, hogy az elme és a tudat egyszerűen csak az agy működése. Az általunk érzékelt világ az elme tudattalan jelfeldolgozó munkájának tulajdonítható, agyunk automatikusan figyelembe veszi akaratunkat, álmainkat és vágyainkat. Mindez rengeteg spekulációra ad alkalmat, tengernyi az aggyal kapcsolatos tévhit (a kapacitásától kezdve a szabad akaratig), az agykutatás azonban már számos titokra fényt derített. A neurotudományok napi szinten szállítják az újabb, olykor bizony meglepő információkat. Induljunk ki egy megdöbbentő tényből.
Számos megbízhatóan dokumentált esettanulmány született olyan emberekről, akik fél aggyal születtek. Egyikük, a virginiai Falls Churchben élő Michelle Mack, akinek valamilyen magzati rendellenesség következtében a bal féltekéje egyszerűen ki sem fejlődött. A helyzet azonban az, hogy Michelle nem vegetál, hanem viszonylag normális életet él. Mindez azért lehetséges, mert jobb agyféltekéje időközben átvette a hiányzó bal agyfélteke funkcióit, miközben a sajátjait is ellátja. A hölgyben tehát elképesztő agyi átrendeződés ment végbe, ráadásul úgy, hogy a jobb féltekének a baltól származó bemenetek nélkül kellett fejlődnie, hiszen azok nála nem léteznek. Ezek szerint a fél agy nem jelent fél elmét.

Tudjuk, hogy az agy plasztikus, képes regenerálódni (bár nem minden területe rugalmas), koherens érzékelést biztosít számunkra, eközben viszont állandóan változik. Ebből következően egyedi szerv, még az egypetéjű ikrek agya is különbözik. Ugyanakkor az agyunkban zajló elektro- és biokémiai folyamatok azonosak, így mások agyának tanulmányozásával önmagunkról is megtudunk valamit. A továbbiakban Dick Swaab A kreatív agy című könyve alapján egy-két konkrét példát hoznék arra, miért érdemes tisztában lennünk agyunk működésének néhány összetevőjével. Ez a rövid ízelítő egyben arra a kérdésre is választ adhat, hogy miért érdemes az agykutatással kapcsolatos irodalmat nyomon követni.

Először is hangsúlyoznunk kell, hogy az agyunk szerveződése és működése szempontjából hallatlanul fontos időszak a méhen belüli fejlődés. Swaab kifejti, hogy a genetikai hátterünk folyamatos interakcióban van a környezetünkkel, vagyis a társadalom már az anyaméhben hatást gyakorol a gyermekre. A levegőben lévő vegyi anyagok ugyanis bejutnak a méhlepénybe, és befolyásolják az agy fejlődését, ahogyan az anyát ért stressz is maradandó strukturális változásokat okoz az embrióban. A gyermekek agya tehát már a születésüktől fogva különbözik a genetikai háttér és az anyaméhben ért külső hatások miatt. Ebből máris levezethető, hogy minden ember egy picit máshogy működik, másképp viselkedik, másban tehetséges, másképp reagál bizonyos helyzetekre, és mások a korlátai. „Ez is része az egyének közötti hatalmas különbségeknek – írja Swaab –, amelyek az evolúció során mindig megvoltak, és meg is lesznek, úgyhogy a legjobb, ha mindenki megtanulja tisztelni az emberek közti eltéréseket.”

 

Agyunk különbözőségéből aztán nagyon sok minden következik, kérdés viszont, mennyiben tudjuk kompenzálni, esetleg megváltoztatni a velünk született képességeket. A tanulásra való hajlam, illetve a tehetség és a gyakorlás közti összefüggés olykor még azok számára sem világos, akik a gyermekek nevelésével vannak megbízva. Swaab idéz egy erre vonatkozó metaanalízist, tehát egy olyan adatsort, amelyben minden, a tárggyal kapcsolatos vizsgálati eredményt figyelembe vesznek. Ez a metaanalízis azt mutatta ki, hogy a teljesítmény és a gyakorlás között ugyan létezik kapcsolat, de nagyon csekély. A zenénél ez az arány 21 százalék, vagyis csak minden ötödik gyereknél számít a sok gyakorlás, százból majdnem 80 gyerek teljesítményét a vele született képességei határozzák meg. Ez az arányszám sportnál 18, tanulásnál 4, míg különféle szakmáknál csak 1 százalék. „A gyakorlás tehát jóval kisebb szerepet játszik a sikerességben, mint eddig hittük” – vonja le a következtetést az agykutató.

Innen tekintve eltöprenghetünk azon, milyen az ingergazdag környezet, és mit kezd ezzel az oktatás. Swaab többször is utal arra, hogy az elhanyagolt gyerekek agyának mérete kisebb, az idegsejtjeik közti kapcsolatok száma kevesebb, mint azoké, akik kihívásokkal teli környezetben nőnek fel. Ám fontos tudatosítani, hogy a gyerekek képesek behozni a lemaradásukat, ha megfelelő körülményeket teremtenek a számukra. Mivel minden agy szerkezete egyedi, az ember lehetőségeit a különféle agyterületek mérete, illetve az idegi kapcsolatok hatékonysága befolyásolja. Éppen ezért az információkezelés alapján megjósolható, melyik gyerek fog jobban teljesíteni az adott területen. „Máig nem megoldott probléma – fogalmazza meg Swaab –, hogyan válasszuk ki a megfelelő diákokat az adott tanulmányokhoz.” Képzeljük el, Kínában még olyan felkészítő tanfolyamok is léteznek, amelyeken a diákok fejébe verik, milyen válaszokat kell adniuk egy olyan helyzetben, amely megpróbálja felmérni, hogy rendelkeznek-e a kiszemelt területnek megfelelő tulajdonságokkal.

Ezek talán nem elhanyagolható kérdések, van belőlük rengeteg, és mind kapcsolatban áll az agykutatással. Dick Swaab A kreatív agy című könyve – a tudóstól megszokott módon – sok-sok esettanulmánnyal, közérthetően számol be a mindennapi életünket meghatározó fejleményekről. A tanulásról és a sportról, a kultúráról és a művészetről, a nyelvről és a gondolkodásról, a spiritualitásról és a társadalmi problémákról, az egészségről és a betegségekről, az életről és az élet végéről. Mivel mindezt neuroperspektívából teszi, készüljünk fel arra, hogy a könyv részben arról is szól, hogy mi az, amit nem tudunk, vagy rosszul tudunk. A szerző azonban eközben úgy kalauzolja végig az olvasót a neurontól a tudatosságig terjedő skálán, hogy beláttatja velünk: az agyunk mi vagyunk.

 

Az agy élő és kommunikáló sejtek roppant kifinomult rendszere, amely minden embert egyedivé tesz. Dick Swaab neurobiológus tudományos alapossággal mutatja be az agy működését, s az agykutatás legújabb eredményeit felhasználva vizsgálja meg, mi valójában az emberi kreativitás, és hogyan tudjuk ösztönözni. Kötetéből kiderül az is, milyen terápiás hatással bír a zene és a képzőművészet az agyra, és miként dönthetők meg az idegrendszeri betegségeket máig övező tabuk. Dick Swaab (1944) holland neurobiológus, az Amszterdami Egyetem professzora, 2005-ig a Holland Agykutató Intézet igazgatója. Az agyunk mi vagyunk című, magyarul is olvasható kötetét tizenöt nyelvre fordították le, és Hollandiában csaknem félmillió példányt adtak el belőle. (Dick Swaab: A kreatív agy – Hogyan hat egymásra az ember és a világ? Fordította: Wekerle Szabolcs. Libri Könyvkiadó Kft. 2017, 543 oldal)

 

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Bugár

Bugár távozik az aktív politikából

boltzár

Olvasóinkat is megosztja az üzletek sokat vitatott vasárnapi zárvatartása

Híd

Füleken ülésezik a Híd közgyűlése, Bugár már nem akar funkciót vállalni

Csecsemő holttestére bukkantak egy érsekújvári családi ház udvarán

rendor

VIDEÓ: Élő bejelentkezés közben lőtte meg egy rendőr paprikatölténnyel a riportert

koronavírus

Pénteken egy fertőzöttet regisztráltak

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.