Értékes takarmány

Annak ellenére, hogy az utóbbi években eléggé háttérbe szorult, a zab sajátos kémiai összetétele miatt nemcsak értékes abraktakarmány, hanem emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik, mivel jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalma van. Gazdag a mész- és foszfortartalma mellett E-vitamint is tartalmaz. Főleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására ajánlott takarmánygabona. Értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas. A tavaszi bükkönnyel együtt vetett zab - a zabos bükköny - fontos tavaszi keveréktakarmány. Ezen kívül, a zabszalma is értékes, a tavaszi árpa szalmájához hasonló értékű takarmányszalma.

A zabnak fejlett, mélyre hatoló, jó tápanyagfeltáró képességű gyökérzete van. Gyökerének szívóereje a kalászosok közül a legnagyobb. A talaj víz- és tápanyagkészletét a többi gabonához hasonlítva jobban hasznosítja. Virágzata laza bugavirágzat. A zab kalászaiban a virágok száma 2-3, melyek közül rendszerint csak kettő termékenyül meg. A zab öntermékenyülő, de kis mértékben idegen megporzás is előfordulhat. Szemtermése pelyvás szemtermés. Alakja hosszúkás, vége felé hegyesedő. A színe a fajtától függően változó, leginkább sárgásfehér. Ezerszem-tömege 25-40 g.

A szemtermésnek nagy a fehérjetartalma, ezen kívül elég sok zsírt (kb. 5%) és ásványi anyagokat (kalcium, foszfor), valamint E-vitamint tartalmaz. Vannak tavaszi és őszi fajtái, nálunk inkább a tavaszi zab fajtákat termesztik.

A zab a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye, ilyen viszonyok között bővebben terem. Talajigény szempontjából a szélsőségesebb talajok kivételével minden talajon termeszthető, de nagyobb termés csak a jobb vályogtalajokon várható. Különösen jól terem a humuszban és nitrogénben gazdag talajokon. A zab számára a talaj pH optimuma 5,3-6,4 pH. A mélyített talajokon a felhozott nyerstalajra sem kényes. Az enyhén savanyú talajokon, valamint erősen kötött talajon is termeszthető. A talajok kultúr-állapotára nem igényes, a gyomokat elnyomja.

A zab nem kényes az előveteményekre sem, ezért gyakran visszaélnek igénytelenségével, mert sovány talajokon, és rossz elővetemények után vetik. Pedig szintén meghálálja a jó előveteményeket. Ezek az istállótrágyázott kapások, valamint az évelő pillangósok és füvesherék, de önmaga után ne következzen, mert erre érzékeny.

Tápanyagellátás és trágyázás

Sovány talajokon kedvezően reagál az istállótrágyára is. Műtrágyázása pedig mindenben hasonló és csak nagyon kis mértékben tér el a többi kalászos gabona műtrágyázási irányelveitől. A tavaszi takarmányárpa műtrágyázásához hasonlítható leginkább. A műtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb. A foszfor- és káliumigénye - gyökérzetének jó tápanyag-feltáró képessége miatt - kisebb, mint a többi gabonaféléé. A foszfor- és kálium-műtrágyázás pedig csak megfelelő nitrogénellátottság esetén gazdaságos. A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2,5 kg N, 1,5 kg P2O5, 1,8 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes - NPK - hatóanyag. A zab nitrogénfelvétele a tenyészidő kezdeti szakaszától egészen a virágzásig élénk. A többi kalászosokhoz képest asszimiláló képességét hosszabb ideig megtartja. A foszforigény a növekedés első szakaszában nagyobb. A kalcium felvétel maximuma a szárbaindulás és a bugahányás között van.

Talajelőkészítése gyakorlatilag megegyezik a tavaszi árpáéval.

Vetésre csak jól előkészített vetőmagot használjunk. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. Vetési ideje azonos a tavaszi árpa vetési idejével. Minél korábban vessük el, mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés. A zabot is gabonasor-távolságra vetjük. Vetési mélysége 4-5 cm. A vetőmag mennyiség: 4,5-5 millió csíra/ha; 55-60 szem folyóméterenként, (ez 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg). Növényápolásban a zab kezelése mindenben azonos a tavaszi árpáéval. (w-sz)