Élvezetes leírása az jó magyar ételeknek – 56.

Az 1800-as évek végén jelent meg Zilahy Ágnes szakácskönyve, melyet maga Jókai Mór ajánlott a nagyközönségnek, s melynek receptgyűjteménye izgalmas kalandot jelenthet a ma háziasszonyának is. Amellett, hogy változatos főznivalót talál benne, kortörténetnek is igen érdekes. Szerzője, bevallása szerint, semmit nem szeretett, mi nem eredeti, semmi nem lelkesítette, mi nem hazai.

Az ĺzvilág évek óta közli ezeket a nagyszerű recepteket, mostanra elérkezett a tészták fejezetéig, így néhány hónapon át ebből olvashatnak szemelvényeket korhű nyelvezetben és helyesírással.

A tészták

Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a gazdasszonyok a tészták készitését tartják legnehezebbnek, és arra legbüszkébbek, ha jó és diszes süteményt tudnak késziteni. E rovatban egy halmaz olyan tészta leirásával szolgálok, a melyeket leirás nyomán egytől-egyig könnyen meglehet késziteni.

A király-kalács

Üssünk bele egy jó mély tálba hat tojássárgáját és hat egész tojást; a tojás közé tegyünk 12 bádog-kanál tört czukorport; ezeket félóráig keverjük össze jól fakanállal s azután tegyünk hozzá 12 bádog-kanál finom lisztet és a hat tojás fehéréből már eleve fölvert habot. Miután mind ezeket csendesen össze kevertük, lassan keverve vegyitsünk még bele 12 bádogkanál olvasztott, lágy meleg irósvajat. Ezenkivül a tésztába szórjunk még fél maréknyi megtisztitott apró mazsola szőlőt, és vagy 20 szem szintén megtisztitott hosszura vágott mandulát is. Mikor ezzel elkészültünk, egy mélyecske és nem széles bádog tepsit kenjünk ki vajjal és hintsük be liszttel. A fennirt tésztát keverjük össze jól és ugy öntsük tepsibe. Erős tüz fölébe tegyük sülni sütőben negyed órára és gondosan, a legnagyobb figyelemmel süssük meg szép rózsaszinüre. Ha megsült, boritsuk ki tiszta deszkára; kevés ideig hagyjuk hülni, s csak aztán vagdaljuk fel csinos rudacskákba.