<p>Az öltözék nem csupán néhány összefércelt anyagdarab, hanem a politikai és társadalmi önkifejezés eszköze, csoportképző és státuszteremtő kellék. Így az, hogy Észak-Koreában az utóbbi időben a fiatal lányok elkezdtek flitteres, élénkszínű ruhákba bújni és magas sarkú cipőket hordani, nem egyszerűen a divathullámok követését, hanem mélyebb társadalmi változásokat is jelölhet a végtelenül konzervatív és zárkózott kelet-ázsiai országban.</p>
Elkezdték követni Phenjanban a divatirányzatokat
Miközben sok észak-koreait egyáltalán nem hozza lázba a divat, és az ország a külső befolyásokkal szemben mélyen gyökerező ellenállást tanúsít, a viszonylagosan magas életszínvonalat képviselő fővárosi lakosság körében az elmúlt években lassú és korlátozott mértékű, mégis észrevehető változás kezdődött a ruházkodás terén.
Ez elsősorban a fiatal lányokra igaz, akiknek hajviselete, sminkje és egyre élénkebb színeket használó ruhatára elkezdett hasonlítani a pekingi vagy a szöuli nőkére. Miközben Észak-Koreában a cipőtrendet illetően a gumicsizma és a strapabíró lapos talpú az irányadó, a fővárosban, Phenjanban a szivárvány színeiben pompázó, változatos formájú magas sarkú cipők viselése jelenti a sikket. Az utóbbi időben egyre többféle táska és kiegészítő jelent meg, a blúzok, nadrágok és ruhák szűkebbek lettek, sőt egyre merészebben követik a női vonalakat.
Bár a férfiakat általában véve nem a divat iránti olthatatlan rajongás határozza meg, a fiatal észak-koreai férfiak ízlésében is történt változás az utóbbi időben. Az idősebbek által viselt, általában tengerészkék és szürke színű, szögletes, válltöméses, nyitott nyakú zakók helyett szűkebb szabású, magasabb gallérú, színesebb ingek jelentek meg. Mindenesetre az irányadó nyugati divatházak értelmezése szerint mind az észak-koreai nők, mind a férfiak öltözködésére a nyugati bentlakásos iskolák konzervatív, egyszerű és tiszta vonalakat előnyben részesítő stílus jellemző.
Természetesen vannak ruhadarabok, amelyek nem kopnak ki az észak-koreai társadalomból: a néhai Kim Dzsong Il legendás zubbonyát, a khakiszínű, cipzáras felsőrésszel és hozzáillő nadrággal továbbra is sokan viselik a fővárosban és vidéken is. Nem minden markáns stílusjegyet vesz át azonban az észak-koreai társadalom hőn szeretett vezetőitől. A híresztelések ellenére Kim Dzsong Un nem rendelte el, hogy az ország férfiúi csináltassanak maguknak az övéhez hasonló frizurát, és ennek megfelelően az erősebbik nem képviselőinek nagy többsége megmaradt a konzervatív hajviseletnél.
Mindent egybevetve a fiatal nőket tekintve sokkal inkább érezheti magát a Phenjanban szemlélődő bármelyik jelenkori kelet-ázsiai országban, mintsem az utca divatját tekintve leggyakrabban az 1980-as évek Szovjetuniójához hasonlított Észak-Koreában. Ennek egyik oka az lehet, hogy a világtól elzárkózó diktatúra öltözködési irányvonalának meghatározó alakja Kim Dzsong Un felesége, Li Szol Dzsu, s az észak-koreai rezsim első asszonya sokkal stílusosabb ruhatárat tudhat magáénak, mint az előző két vezető, Kim Dzsong Il vagy Kim Ir Szen feleségei. Li Szol Dzsu rövidre nyírt haja és a párizsi Chanel divatház stílusát idéző fekete ruhái, magas sarkú cipői kétségkívül nagyban befolyásolták a phenjani nőket.
A változás hátterében emellett az állhat, hogy az utóbbi időben sokkal könnyebbé vált beszerezni a modern ruhadarabokat Phenjanban, mivel sokkal több textiláru érkezik Észak-Koreába a szomszédos és a rezsim szövetségesének számító Kínából, valamint megnőtt a forgalomban lévő pénz mennyisége a fővárosban. Azok a ruhák, amelyeket a phenjani nők viselnek, közel hasonló áron kerülnek az üzletek polcaira, mint az Egyesült Államokban, és amelyek az észak-koreai átlagkeresethez képest kész vagyont jelentenek.
A "szabados" észak-korai ruházkodásnak is megvannak azonban a határai: habár a rezsim hivatalosan nem tiltotta be az Egyesült Államok kultúrájával azonosított farmernadrág viselését, ez szinte egyenértékű a hazaárulással. Miközben szinte az egész világon elterjedt köznapi ruhadarabnak számít, Észak-Koreában senki nem hord farmert.
Ennek ellenére az utóbbi években néhány észak-koreai vette a bátorságot, hogy a farmerhez hasonló nadrágot viseljen - bár anyaga nem a hagyományos, durva szövésű vászon, szabása és szegecses zsebei erősen emlékeztetnek a farmernadrágra. Ez azonban rendkívül kényes téma, és már megemlítése is felkorbácsolja a nacionalista érzelmeket. Az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozó phenjani járókelő, Kim Szu Dzsong például így válaszolt arra a kérdésre, miért nem hord farmert: "Miért kellene nekem olyan nadrágot hordanom? Elég ronda, és nekünk megvan a saját stílusunk".
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.