Elkészült Magyarország részletes bűnügyi térképe

Budapest belvárosa, a budai agglomeráció és a Balaton partján fekvő városok és falvak Magyarország bűnözéstől legfertőzöttebb települései. Jellemzően a dunántúli megyékben és a fővárosban követik el a legtöbb vagyon elleni bűncselekményt, míg a keleti megyékben az országos átlagnál több a verekedés és a garázdaság – egyebek között ez olvasható le az ország bűnügyi térképéről, amely a napokban készült el a Belügyminisztériumban.

A Belügyminisztériumban közvetlenül a kormányváltás után kezdték meg az ország bűnügyi térképének elkészítését.

– Pontosan ismernünk kell, hogy az egyes településeken mikor, milyen bűncselekményeket követnek el ahhoz, hogy hatékonyan védekezhessünk a bűnelkövetőkkel szemben, például, hogy a rendőrök lehetőség szerint ott és akkor járőrözzenek, ahol és amikor a legnagyobb szükség lehet a gyors beavatkozásukra – indokolta a térkép elkészítésének szükségességét Hegedűs András, a tárca bűnmegelőzési helyettes államtitkára.

Magyarországon még soha nem készült olyan részletes bűnügyi helyzetfelmérés, mint most. E munka első fázisa az egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika alapján elkészített országos bűnügyi térkép, amely megyénként, rendőrkapitányságonként és településenként jelzi, hogy az egyes országrészekben, városokban, fővárosi kerületekben, illetve településeken évente hány bűncselekményt követnek el. Külön is bemutatja egyes bűncselekményfajták területi megoszlását.

A vagyon elleni bűncselekmények döntő hányadát a fővárosban, valamint Pest, Somogy, Szolnok, Tolna és Zala megyékben követik el, ugyanakkor igen alacsony a betörések száma a keleti országrészben. Kézenfekvőnek tűnik a magyarázat: A nyugat- és közép-magyarországi megyékből van mit lopni, míg a keleti országrészben a betörőknek is kevesebb jut. Azt azonban még a szakemberek sem értik, hogy miért lényegesen alacsonyabb a betörések száma Vas megyében, mint a szomszédos Zalában.

A bűnügyi térkép azt is mutatja, hogy az ország keleti, északkeleti megyéiben sokkal több a garázdaság, mint a Dunántúlon. A rablások többségét a fővárosban, valamint Pest, Heves, Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében követik el. Általánosságban elmondható, hogy a közterületi bűncselekmények elsősorban a fővárosra, azon belül is a belvárosra, valamint a budai oldali agglomerációra és a Balaton-parti megyékre jellemzők.

A bűnügyi térkép külön is ábrázolja az egyes rendőrkapitányságok, valamint települések bűnügyi helyzetét a százezer lakosra jutó ismertté vált bűncselekmények száma, valamint az azonosított bűnelkövetők lakhelye szerint. Ez utóbbi adatsor nagy valószínűséggel nem lesz nyilvános, mivel a tárca Hegedűs megfogalmazása szerint „egyetlen települést sem akar megszégyeníteni azzal, hogy közzéteszi: ott él vagy onnan származik a legtöbb ismert bűnöző”. Pedig a különböző információkat hordozó térképek összevetéséből kiderül, hogy a vagyon elleni bűncselekmények ismert elkövetőinek a többsége a keleti országrészből származik, bűncselekményeiket azonban Budapesten és az ország középső, illetve dunántúli területein követik el, azaz a betörő-tolvajok lakóhelyükön kevésbé veszélyesek a közbiztonságra.

A Balaton környékén szinte minden települést a legnagyobb bűnügyi fertőzöttségre utaló fekete színnel jelöltek a térképen. Ugyanakkor az egyes rendőrkapitányságok illetékességi területeinek, valamint az ország összes településének bűnügyi-közbiztonsági helyzetét bemutató térképekről az is megállapítható, hogy egyes megyék közbiztonsági mutatóit olykor csupán néhány település kirívóan rossz bűnügyi helyzete „rontja le” a statisztikákban.

Sok esetben a Belügyminisztérium illetékesei sem tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy egy adott településen miért követnek el sokkal több bűncselekményt, mint a vele szomszédos másikban. Miért kirívóan rossz a közbiztonság Budapest agglomerációjának nyugati oldalán (elsősorban Budaörs és Érd vonzáskörzetében), és miért jó (vagy legalábbis az előbbieknél lényegesen jobb) a főváros körül elterülő más kisvárosokban és falvakban? Hegedűs András szerint ezekre a kérdésekre a térképek és az azokhoz kapcsolódó adatsorok alapos elemzésével már a területileg illetékes rendőrkapitányságok és főkapitányságok vezetőinek kell megtalálni a választ.

Budapesten a belvárosban követik el a legtöbb közterületi bűncselekményt, miközben a betörések a tehetősebb budai körzetekben, elsősorban a XI. és a XII. kerületben jellemzőek. A felmérés szerint ugyanakkor Zuglóban közel azonos számú közterületi bűncselekmény történik, mint a belső kerületekben, másfelől viszont majdnem ugyanannyi betöréses lopás történik ott, mint a budai kerületekben.

Hegedűs elmondta: az ország valós közbiztonsági és bűnügyi helyzetének felmérése érdekében az elkövetkező időben elkészítik azoknak az intézményeknek, bevásárlóközpontoknak, bankoknak, szórakozóhelyeknek a térképét is, amelyek egyes körzetekbe vonzhatják a bűnözőket, vagy amelyek gyülekezőhelyül szolgálhatnak számukra. Reményeik szerint a bűnügyi és a bűnözők potenciális célpontjait bemutató térképek összevetésével olyan információbázist adhatnak a rendőrség kezébe, amelyet jól használva az eddiginél célszerűbben tervezhetik meg például a járőrök útvonalait.

A tárca az eddiginél részletesebb adatszolgáltatásra szeretné rábírni a rendőrséget, hogy a jövőben ne csak település-, hanem akár utcaszintű bűnügyi térképek is készülhessenek, amelyekről pontosan leolvasható: egy városon, falun belül melyek az igazán veszélyes utcák, és talán az is, hogy miért azok. A helyettes államtitkár azt ígéri, a térkép adatait idővel naponta frissítik majd, és egyes információkat az interneten is hozzáférhetővé tesznek.