Életképek díjnyertes fotókon

A díjnyertes fénykép az „Egy gyilkosság Törökországban” című sorozat darabja, amely az ankarai kortárs művészetek galériájában tavaly december 19-én elkövetett merénylet pillanatait rögzítette. Az éppen egy kiállítás nyitóbeszédét mondó orosz diplomatát egy 22 éves, szolgálaton kívüli rendőr lőtte agyon, aki a Dzsais al-Fatah szíriai iszlamista koalíció tagja volt, és Karlov lelövése után azt kiáltotta arab nyelven, hogy „Allahu Akbar”, vagyis „Isten hatalmas”. A zsűri tagjai az AP fotóriporterének bátorságát méltatták, aki – mint mondta – ösztönösen cselekedett a szeme láttára történő, sokkoló események közepette. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"266229","attributes":{"alt":"","author":"AP-felvétel","class":"media-image","height":"4200","style":"width: 600px; height: 762px;","title":"A díjnyertes fotó","typeof":"foaf:Image","width":"3305"}}]] „A munkám végzése mellett döntöttem, felmértem, hogy ez most itt történelmi pillanat, nagyon fontos esemény, és hogy megsebesülhetek, talán meg is halhatok, de legalább a jó újságírást képviselem”– közölte az amerikai hírügynökség veterán fényképésze. A díjnyertes fénykép bemutatja „napjaink gyűlöletét”, magában foglalja mindazt, amit az év fotójának jelentenie kell – emelte ki Mary F. Calvert zsűritag. Az év fotója fődíj 10 ezer euró pénzjutalommal jár. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"266227","attributes":{"alt":"","author":"AP-felvétel","class":"media-image","height":"1575","style":"width: 600px; height: 600px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"1575"}}]] Máté Bence magyar természetfotós elefántot ábrázoló fényképével harmadik helyezést ért el a Természet kategóriában a sorozatok között. A fő hírkategóriák nyertes képei között a menekültek, a szíriai és az iraki háború, a riói olimpia, valamint Fidel Castro halálának témája dominált. Morális kétségek Miközben Burhan Özbilici díjnyertes képét az ankarai orosz nagykövet meggyilkolásáról „hihetetlenül ütős sajtófotónak” nevezte, az eredményhirdetés után morális kétségeinek is hangot adott Stuart Franklin, a World Press Photo zsűrielnöke. A fotós teljesítményét értékelve Franklin rámutatott: úgy véli, Burhan hihetetlenül bátor volt és rendkívüli lélekjelenlétre vall, hogy képes volt megőrizni a hidegvérét az összetűzés alatt, és elkészíteni rendkívüli hatást gyakorló képeit. Az eredményhirdetés után azonban közölte: etikai kétségei miatt a kép minősége és a fotós személyes helytállása ellenére nem szavazott arra, hogy Özbilici kapja a fődíjat. Ő ugyanis nem érezte helyesnek, hogy a világ legjobb fotójának egy olyan képet ismerjenek el, amely együtt mutatja a gyilkost és áldozatát. Ez szerinte éppen azt a nyilvánosságot nyújtja a gyilkosnak, amelyet tettével el akart érni – fejtette ki véleményét a The Guardian című lapban megjelent írásában. „Amikor ilyen magas piedesztálra állítjuk a fotót, ezzel csak felbátorítjuk azokat, akik hasonló látványos tettet fontolgatnak: megerősíti a mártíromság és a nyilvánosság közötti kapcsolatot” – fejtette ki Franklin. Hozzáfűzte: „ez egy gyilkosság fotója, a gyilkos és a meggyilkolt, mindkettő ugyanazon a képen látható, és ez morálisan éppolyan probléma, mint egy terroristák általi lefejezés.” Franklin annak a félelmének adott hangot a cikkben, hogy a fődíj nyújtotta publicitással még nagyobb nyilvánosságot kap a terrorista üzenete.  Végül alulmaradt a kérdésről a zsűritagokkal folytatott vitában, és csekély többséggel megszavazták az év fotójának Özbilici felvételét. A zsűritagok többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fotóst jutalmazzák a díjjal és nem a bűnt. A kép azt az érzést fejezte ki, hogy a világ a szakadék széle felé menetel. A fotó azt tükrözi, ami ma „Európában, Amerikában, a Távol-Keleten, a Közel-Keleten, Szíriában megy”, „ez a gyűlölet arca” – jelentette ki Joao Silva, a zsűri tagja. Mint Stuart Franklin is felidézte, korábban 3 alkalommal kapta meg a World Press Photo fődíját egy gyilkosságot ábrázoló kép. Ezek közül a legismertebb Eddie Adams 1968-ban készített fotója, amely egy vietkong kivégzését ábrázolja. Ennek a nagy hatású képnek is vitatott volt a háttere: a hátrabilincselt kezű áldozatról kiderült, hogy a Vietkong egy bosszúosztagát vezette, és többtucatnyi fegyvertelen civilt ölt meg aznap, amikor Loan tábornok, akit egész későbbi életére megbélyegzett a fotó, Saigonban kivégezte. Adams később elismerte: „a tábornok megölte a vietkongot, én pedig a kamerámmal megöltem a tábornokot”.