Együttműködésből TÉSZ-ek alakultak

Nos, ezzel ugyan csaknem mindenki egyetért, de a régi beidegződések alapján általában mégis inkább arra várunk, hogy valaki más majd megcsinálja helyettünk. A köztudatban az egykori szövetkezetekhez kapcsolt negatív asszociációk is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek nem lelkesednek túlságosan a dologért. Ráadásul a gazdáknak van elegendő dolguk, s nincs idejük arra, hogy holmi bürokratikus útvesztőkben kóboroljanak, igazolásokat, kérdőíveket töltögessenk. Vélhetően ezzel is magyarázható, hogy a hangoztatott előnyök ellenére nálunk még nem alakultak tömegesen termelői-értékesítő szervezetek. Szemben például Magyarországgal, ahol száz fölötti a gabonatermelők által létrehozott TÉSZ-ek száma. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen fontos az olyan tanácsadói koordináló szervezetek vagy cégek tevékenysége, amely a TÉSZ-ek megalakításával járó információs és bürokratikus tennivalókat leveszi a gazdák válláról, s gyakorlatilag elvégzi helyettük ezt az aprólékos munkát.

A dunaszerdahelyi Agrosid Részvénytársaság ilyen tanácsadói tevékenységet is végez, a terménykereskedelem mellett a mezőgazdasági termelőknek nyújtott szolgáltatások is tevékenységi körébe tartoznak. Ezek keretében előfinanszírozás formájában vetőmagot, vegyszert, műtrágyát biztosítanak partnereiknek, sőt, a betakarítás után a termékek tárolási és értékesítési folyamatában is részt vállalnak a szerződéses partnereiknél. Mintegy 28 ezer tonna termény tárolására alkalmas raktárkapacitással rendelkeznek a környéken, s további 16 ezer tonnányit bérelnek, így a gazdák, akik velük állnak kapcsolatban, nem kényszerülnek arra, hogy a például közvetlenül a kombájn alól adják el a terményüket. Sátor László a részvénytársaság elnöke szerint a termelőpartnerikkel jó viszony alakult ki, kölcsönösen tájékoztatják egymást az időszerű információkról, a meglévő kapacitásokról, a szükségletekről, s ezeket szükség esetén egymás segítésére ki is használják. Az Agrosid szerepe ebben a folyamatban az, hogy összegyűjti, feldolgozza és csoportosítja mind a külső, mind pedig a belső információkat, ezeket felhasználható formában terjeszti a termelők elé.

Ez a tanácsadói, koordináló tevékenység szinte magától kínálta azt a lehetőséget is, hogy a velük kapcsolatban álló gazdák és társaságok termelői-értékesítő szervezetet hozzanak létre. Az eredmény csaknem egy éves előkészítő munka után ma már kézzelfogható: 4 TÉSZ hivatalosan engedélyezett formában az uniós követelményeknek is eleget téve, közösségi támogatást élvezve tevékenykedik az ágazatban, további három pedig támogatás nélkül, de szintén működik. A TÉSZ-ekbe tömörült termelők nagyságrendileg különböznek egymástól, van akinek 5 hektárja van, van, aki 200 hektáron gazdálkodik. A lényeg azonban, hogy így közösen mintegy 40 millió koronás termékforgalommal már figyelmet érdemlő erővel léphetnek fel a piacon. Sátor László azonban azt kifejezetten hangsúlyozta, hogy a TÉSZ-ek létrehozása a termelők önálló döntése, akarata nyomán indult el és hozott eredményt.

A tevékenységnek már kézzelfogható eredményei is vannak. A hazai gabonapiacon fennálló feszültségek ismeretében nem kis eredmény, hogy a tagjaiknak biztosítani tudták a megtermett gabona raktározását, közraktárba való elhelyezését. A termelői-értékesítő szervezetek tevékenységében egyéb lehetőségek is rejlenek. Megfelelő koordináció, kölcsönös informáltság alapján például közösen tudják megtervezni és beszerezni a gazdák, gazdaságok vetőmagszükségletét, esetenként a vetőmag termeltetését, kezelését, csávázását is el tudják végezni a TÉSZ keretén belül. Nyilvánvaló, hogy ez a fajta együttműködés előnyökkel jár, s várható, hogy a térségben tevékenykedő gazdák zöme szintén ráérez majd a TÉSZ-ek ízére, hiszen látni fogja, hogy a tagok számára a kötelezettségek mellett milyen előnyöket nyújt.

Sátor László a terménytőzsdéken való határidős üzletkötésekben is széleskörű lehetőségeket lát. Ennek lényege, hogy a terménytőzsdéken bizonyos idővel előre lekötnek adott termékmennyiséget, s ezt a megszabott időpontban az előre megszabott áron lehet értékesíteni. Van benne kockázat is, de stabil árat biztosít. A határidős üzletkötésnek akkor növekszik meg a jelentősége, ha nálunk is helyreáll az intervenciós felvásárlás és a piaci árak közötti egyensúly, tehát nem az intervenciós ár lesz a legmagasabb piaci ár meghatározója.

Úgy tűnik, hogy a termelők nálunk is fokozatosan tudatosítják a közös fellépés szükségszerűségét és hatékonyságát. Sátor László az eddigi megosztottságban is látja, hogy az őstermelők eddig nem tudták kellő erővel és hangsúllyal érvényesíteni érdekeiket. Ezért is koordinálják ezeknek a TÉSZ-eknek a tevékenységét, s várható, hogy a koordináció nyomán később a koncentráció is elindul ezen a területen, tehát a meglévő TÉSZ-ek nagyobb egységeket alkotnak majd.

Kántor Olivér a nagyfödémesi Agracak Kft. ügyvezető igazgatója, s egyben a dunaszerdahelyi székhelyű TÉSZ vezetője is. Véleménye szerint az ágazatban tevékenykedő magángazdák, szövetkezetek, részvénytársaságok és kft.-k problémái az érdekérvényesítés területén nagyon sok esetben megegyeznek, hiszen köztudott, hogy a termelő milyen nehezen tud megfelelő árat elérni a termék értékesítésekor, vagy az áruért járó összeg időbeni kifizetését is egyes esetekben milyen nehezen tudja kikényszeríteni. Nos, a létrehozott termelői-értékesítő szervezettől azt várja, hogy általa megfelelő értékesítési árakat sikerül elérni a felvásárlóknál és a kereskedőknél, hogy az őstermelőknek információkat és biztonságot nyújt, hogy azok ne legyenek kiszolgáltatva a piaci farkastörvényeknek. A termelői-értékesítő szervezetek működését az unió egyébként is támogatja, tehát a piaci szereplés során a kisebb termelők számára szükségszerű. Amint elmondta, egy szerény öszszegű belépési díj fejében a szervezet tagjai egységesen tudnak fellépni a kereskedőkkel folytatott tárgyalásokon, nincsenek falhoz szorítva egy esetleges túlkínálat során, közösen jobban össze tudják hangolni a tevékenységeket, az esetleges fölös kapacitásokat is jobban ki tudják használni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy időben fontos információkat kapnak az egyes piaci mozgásokról, ugyanakkor értékes szakmai tapasztalatokat is szerezhetnek a különböző szakmai rendezvényeken előadásokon. A nagyobb munkák előtt például közös megbeszélésen egyeztetik az időszerű információkat, megbeszélik a tennivalókat. A TÉSZ-tagok számára a bankokkal vagy a különböző szállítókkal való megbeszéléseken ugyancsak fontos szempont, hogy jóval nagyobb volumenű árutömegről, vagy hitelcsomagról tárgyalhatnak, s ez is más fénybe helyezi a pozíciójukat. Akinek megfelelő információi vannak, az nem annyira kiszolgáltatott, vélekedik Kántor Olivér, s határozottan állítja, hogy az őstermelőknek ezután még nagyobb erővel és hangsúllyal kéne fellépniük érdekeik érvényesítése során, s ebben a TÉSZ-nek mindenképpen fontos szerepe van. (szl)