Egy alsó-ausztriai kisvárosban épülhet fel Európa legnagyobb buddhista szentélye

A referendum kiírásáról azért döntött a városi tanács a héten, mert akadnak helyi lakosok, politikusok és egyházi személyek, akik ellenzik, hogy "pogány bálványimádásra szolgáló templom" épüljön a waldvierteli városkában.

A sztúpa legalább 30 méter magas és 25 méter széles lenne, és egy összesen 600 négyzetméter alapterületű, közösségi terekből, szerzetesi cellákból és meditációs termekből álló vallási komplexum részét alkotná.

Jelenleg az 1992-ben - Kelet-Európában elsőként - emelt zalaszántói sztúpa Európa legnagyobb buddhista szentélye, ez ugyancsak 30 méter magas, viszont "csak" 24 méter széles.

A hét elején osztrák katolikus teológusok és tudósok egy csoportja nyilatkozatban óvott attól, hogy "gyakorló katolikusok szektaként tekintsenek a buddhizmusra, illetve pogány templomként a tervezett épületre".

Ugyanakkor Klaus Küng St. Pölten-i püspök egy lapinterjúban csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy a sztúpát miért éppen a Walviertelben akarják felépíteni, ahol tudomása szerint nem élnek buddhisták nagyobb számban. A püspököt az is zavarja, hogy az építményt "a világbéke emlékműveként" aposztrofálják, holott szerinte egy aktív vallási központról van szó, ahol a tibeti buddhizmus Gelug-ágát követő koreai szerzetesek gyakorolják majd vallásukat, rendeznek kurzusokat és közösségi projekteket.

Ő is hangsúlyozta azonban, hogy Ausztriában vallásszabadság van, így semmi kifogás nem lehet egy magánterületen épülő buddhista templom ellen. "A lakosságnak azonban tudnia kell, miről is van szó" - mondta a Kurier című lapnak.

A 3700 lakosú Gföhl polgármestere arra számít, hogy a lakosság nagy arányban jóváhagyja majd az építéshez szükséges városszéli ingatlan átminősítését, annál is inkább, mert szerinte a rekorder vallási építménytől a helység idegenforgalmának fellendülése várható.

A gföhli sztúpa építtetője az immár Ausztriában élő Bob Jon Sunim dél-koreai származású szerzetes, aki a zalaszántói szentélyt is emeltette.