„Egészségünk a játék része”

Szakterülete az intervenciós radiológia, ez fiatal, de rendkívül dinamikus szakmai ág, az érrendszeri megbetegedések diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik. A pozsonyi CINRE (Centrum intervenčnej neurorá­dio­lógie a endovaskulárnej liečby) kórház szakorvosa az érrendszeri betegségek teljes spektrumának kezelésére szakosodott, emellett szakterülete a perifériás artériás megbetegedések endovaszkuláris kezelése is, amely nagyrészt magába foglalja az ún. diabetikus láb kezelését. Az általa végzett endovaszkuláris módszerek jelentősen segítenek csökkenteni az amputációk arányát. Balázs doktor munkájában kulcsfontosságúnak tartja a helyes kórkép felállítását és a betegség mihamarabbi kezelését. Ehhez szerinte alapos szakmai tudásra, tapasztalatra és tökéletes orvos-beteg viszonyra van szükség. Egy sikeres orvos tudja, hogyan kell elnyernie a betege bizalmát, aki feltárja panaszát, az így megszerzett információt egyben ötvözi azzal a manapság már rendkívül részletgazdag képinformációval is, melyet a mai technológia képes nyújtani. A legmodernebb radiológiai képalkotó módszerek és a leginnovatívabb speciális anyagok lehetővé teszik, hogy a kezelésben új műtéti eljárásokat alkalmazzanak, melyek csökkentik a beavatkozás általános invazivitását, lerövidítik a kórházi ápolás idejét, és lehetővé teszik a korábbinál biztonságosabb kezelést. Sőt: olyan betegségek kezelését is, amelyeket eddig nem tudtak gyógyítani.

Napjainkban központi szerepet kap az egészségügy, az orvosok. Egyébként is óriási felelősség nehezedik a vállukra, s a koronavírus-járvány közepette még egy újabb kihívással, a veszéllyel is fel kell venniük a küzdelmet. Főorvos úr, milyen egy jó orvos? Aki empatikus s főleg hiteles a szakmáját illetően, addig kutat, amíg ki nem deríti, mi áll a tünetek mögött?

Első helyen a szakmai tudás áll, amely az orvos hitelességét bizonyítja, és a rendkívül finom beavatkozás során elengedhetetlen, gyakorlati biztonságot nyújtó sokéves tapasztalat. Emellett én a beteg és az orvos közti kommunikáció jelentőségét emelném ki, amely során a beteg biztonságban érzi magát, megnyugszik. Kórházunkban sok magyar ajkú beteget kezelünk. Nagy segítség ez főleg az idős betegeknek, akik anyanyelvükön szólhatnak orvosukhoz. Mivel az érrendszert kezelő miniinvazív eljárások zöme csak helyi érzéstelenítéssel történik, rendkívül hasznos és egyben fontos a műtét alatti kommunikáció, mely sok esetben a szövődmények elkerülését segítheti.

Fontos, hogy egy jó szakember a speciális területét illetően belássa, hogy más jobban tud segíteni, és képes legyen segítséget kérni kollégáitól?

A CINRE mottója: A folyamatos haladás és újítás a legmagasabb orvosi minőség mutatója. Mindezt azonban csak a kórház csúcstechnológiai műszerparkja és valamennyi szinten a legmagasabb tudású szakembergárda kombinációjával lehet elérni. Tekintettel arra, hogy kórházunkban a kezdetektől fogva rendkívül nagy szaktudású, tapasztalt szakemberekből álló, összecsiszolódott nemzetközi kollektíva dolgozik – Szlovákiából, Csehországból, Magyarországról és Németországból –, ezért nagy megtiszteltetésnek és személyes kihívásnak tekintettem a felkínált lehetőséget, hogy én is egy ilyen csapat tagjaként dolgozhassak. Ennek a nagyszerű csapatnak a tagjaként megnyíltak előttem a személyes szakmai fejlődés lehetőségei. Műtős szakemberként számomra kulcsfontosságú, hogy tudjak fejlődni, továbblépni és tökéletesedni. A sokéves tapasztalatainkat pedig mi is nagy örömmel megosztjuk külföldi kollégákkal, nemzetközi oktatási központ vagyunk. Évente több alkalommal meghívást kapok előadni nemzetközi szimpóziumokra. Külföldi kollégákkal egyedi műtéteket hajtunk végre, így innovatív endovaszkuláris eljárásokat vezettünk be világszerte – Izrael, Dél-Korea, Szingapúr, Thaiföld, az ausztráliai Új-Dél-Wales különböző városaiban.

Mennyiben sérti egy szakember presztízsét, ha segítséget kér, ha másokkal is konzultál?

Kórházunk egyedi hozzáállást képvisel a betegség feltárásában, elemzésében és a gyógymód felvázolásában – ez a multidiszciplináris megközelítés, ahol több szakember érvényesíti a véleményét. Közben nincs mereven megszabva a határ az egyes orvosi szakterületek között. Mindezt a beteg érdekében tesszük, hiszen a feltárt és a sokszor összetett látlelet és annak háttere elemzéséhez szükség van több specialista – kardiológus, neurológus, belgyógyász – véleményére is. Ezáltal betegeinket a kórkép sokrétű összefüggései alapján több szemszögből elemezhetjük és gyógyíthatjuk az adott diagnózis valamennyi vonatkozásában.

Külföldön már régóta szabály, hogy a jót és a rosszat is őszintén közölje az orvos a beteggel. Csak nem mindegy, hogy mennyire tapintatosan fogalmaz…

A beteg kórházunkba már egy diagnosztizált, eléggé körbejárt érkatasztrófa feltárása során kerül. Nálunk a diagnózis pontosításáról, a gyógyeszközök megválasztásáról és a károsodott ér megfelelő ellátásáról van szó. A beteget tájékoztatni kell a lelet komolyságáról, a gyógyulás lehetséges pozitív távlatairól és a várható negatív következmények mértékéről is. Fontos, hogy az iskolai végzettségének megfelelően minél egyszerűbben, érthetőbben – esetleg szemléltetőeszközök segítségével – és a latin szavak mellőzésével adjuk át az információt. A beteget meg kell nyerni az együttműködésnek. Fontos a kapcsolatteremtés, a bizalom, a közös munka pozitív hatásainak hangsúlyozása a gyógyulás érdekében. A beteg elbizonytalanodhat, saját testének féltése és a betegsége általi hibás elképzelések pedig nagy lelki terheket rónak a gyógyulást követő időszakra. Például „infarktusom volt, nem mozoghatok” – mondja az 50-es éveiben lévő, 120 kilós hölgy, aki a szívrohama óta (5-6 év) felszedett 45 kilót. Csak azért, mert az étvágya jó, de mozogni, tornázni nem mert – tudott-e, akart-e? –, egyszerűen fél, hogy ne provokálja ki a következő infarktust. Mit tesz a teste? A túlsúly plusz leterhelést jelent a szívnek, amely már korábban is károsodott. A túlsúly, a magas koleszterinszint és cukorbetegség, a magas vérnyomás, a hormonháztartás zavara akár súlyos következménye lehet annak, hogy nem kiegyensúlyozott az energiabevitel és annak elégetése. A túlsúly, a teher, a forgók, a porckorongok károsodásai pedig sok másodlagos betegség kialakulásához vezethetnek.

Sok lemondással és mégis sok sikerélménnyel jár az orvosi pálya. Szembenézett ezzel, amikor szakmát, talán inkább hivatást választott?

Az általam végzett munka rendkívül áldozatos az átvirrasztott éjszakák, olykor rendkívül extrém elkötelezettség, a nehéz műveletek okozta stressz miatt. Az egészségünk a játék része – naponta röntgensugárzásban dolgozunk, az operáció alatt nehéz védőmellényt viselünk, amely hosszú időtávban károsíthatja az izom- és csontrendszert, a hátgerincet. Ennek ellenére az orvostudományon belül még ma sem választanék másképp. A gyógymód azonnali hatása, a páciens megkönnyebbülése, életének közvetlen megmentése adja azokat a pozitív érzelmeket és életenergiát, amiért ez az egész értelmet kap.

Önnél ez a választás nyilván nem volt kérdés, hiszen az édesapja is orvos, belgyógyász, aki akupunktúrával is foglalkozik.

Már kiskoromtól a természettudomány érdekelt, a növény- és az állatvilágban zajló biológiai folyamatok, melyeket édesanyám és édesapám tártak fel előttem. Sokszor hallottam édesapámat, milyen lelkesen beszél a meggyógyult betegeiről. A vasárnapi ebédnél gyakran volt téma a természet- és az orvostudomány. Sokat mesélt a kínai gyógyítás több ezer éves örökségéről, és ez mély nyomot hagyott bennem. Ezt a gondolatot vittem tovább.

Néhány szót a kis Tiborról... Hogyan és hol nőtt fel, hol járt iskolába?

A Komáromi járásbeli Csicsóról indultam, onnan Szeredbe költöztünk. Alapiskolába a legközelebbi magyar faluba, Nagymácsédra jártam, majd a galántai gimnázium következett.

Soha semmi más nem is csábítgatta az orvostudományon kívül?

Végzős gimnazistaként nem tudtam, hová vet a sors, mi az, amiben megtalálom önmagam, így kedves szüleimhez fordultam tanácsért, és végül úgy hiszem, jobban nem is dönthettem volna.

Az egyetemet Pozsonyban végezte. Utána milyen volt a folytatás? Hogyan lett érspecialista?

A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karának friss abszolvenseként állásinterjúra mentem Ivan Vulev főorvoshoz, aki nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is úttörő szerepet játszott az intervenciós és endovaszkuláris eljárásokban. Ő választott ki engem, és 13 éve húzzuk együtt. Az évek során több intervenciós radiológiai főorvos került ki a kezünk alól Szlovákiában. Ma a CINRE Kórház endovaszkuláris programjának vezető pozícióját töltöm be, melyet segítettem létrehozni. Kórházunk a szív és a perifériás érrendszeri, valamint a neurovaszkuláris területeken a leggyakoribb és egyben a leghalálosabb betegségek folyamatos, azaz éjjel-nappali kezelésére szakosodott. Három alapvető orvosi programot fejlesztünk: neuro, kardio és angio. Ezen belül számos sürgős állapotot kezelünk, ilyen a szíviszkémia (vérelégtelenség), az akut miokardiális infarktus, az agyi érkatasztrófa, az értáguláson alapuló vérzés, melyek a test bármely pontján, leggyakrabban a hasban vagy az agyban vannak jelen. De számos perifériás krónikus és akut végtagi érelégtelenséget is kezelünk.

Mikor érdemes felkeresni önöket

Tipikus betegünk például a cukorbeteg, a dohányos, a magas vérnyomásban szenvedő és akinél kórosan magas a vérzsírszint. Ha ezek a tünetek megjelennek, ötvenéves korra már kialakulhat az érszűkülés problémája, ez a 60–65 év közötti népesség tíz százalékánál fordul elő. A 80 és ennél idősebbek felének már kritikus végtagi iszkémiája van. Néhányan azt mondják, hogy ez már korral jár, de valószínűleg senki sem szeretné, ha korosabb szüleinek amputálnák a lábát, és ezek után nem tudnának gondoskodni magukról.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, ami állítólag leginkább életmódunkban keresendő.

Úgynevezett civilizációs betegségekről beszélünk. Okozója a mozgásszegény életmód, a stressz, a magas kalóriatartalmú ételek mértéktelen fogyasztása. Egyszerűen az energiabevitel és annak elégetése nincs egyensúlyban. Ez felgyorsíthatja a testben az ateroszklerotikus folyamat kialakulását. Nem szabad megfeledkeznünk a genetikai tényezőkről, a helytelen életmódról és a test öregedésének folyamatáról sem.

Főorvos úr, be merné ismerni, hogy az orvosok a legrosszabb páciensek?

Orvosként viszonylag gyorsan fel tudjuk állítani a diagnózisunkat, és a megfelelő kezelést is ismerjük. Sajnos, ismerjük az esetleges kedvezőtlen prognózist is, amely a gyógyulási folyamatot lassíthatja. Talán ezért mondják azt, hogy az orvosok rossz betegek. Másrészt, ha komoly a baj, nagy bizalommal helyezzük magunkat tapasztalt kollégáink kezébe.

Zsúfolt programja mellett mit tesz azért, hogy saját kórházában ne váljék pácienssé? Tegye szívére a kezét: megtartja az ajánlásokat?

A mindennapi angiográfiai képek az érelmeszesedéses elváltozásokról figyelmeztetésként szolgálnak számomra, hogy rossz életmóddal hogyan alakulhatnak a dolgok. Próbálok rendszeresen mozogni, racionálisan táplálkozni. Az energiabevitel csökkentése érdekében a kávét és teát is cukor nélkül iszom. A hosszú sétákat a természetben hobbifotózással ötvözöm, számomra ez a tevékenység egyben pihenés, mely segít feltölteni energiával. A koronavírus-járványt tekintve hozzátenném, hogy én magam is be vagyok oltva, és hiszem, hogy az oltás az új típusú koronavírus megállításának legbiztonságosabb és leghatékonyabb módszere. Büszkék vagyunk arra, hogy a szóban forgó mRNA vakcinafejlesztés megalapítója a magyar származású Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetemen végzett biológus és kutató.

A koronavírus-járvány mindent a feje tetejére állított, semmi sem normális, az egészségügyre nehezedő teher szinte már kibírhatatlan. Ezt, gondolom, önök is érzik…

A mi kórházunknak is bizonyos mértékben át kellett alakulnia, részlegesen felszabadítottuk az ágyainkat, és sürgősségi ellátást nyújtunk a Covid-betegek számára is, ami jelentős terhet ró az intenzív osztályra. Ezzel egyidejűleg próbáljuk minimalizálni a nem Covid (ún. paracovid) érkatasztrófát elszenvedett betegeinket érintő vírus káros hatását. Továbbra is sürgős, 24/7 egészségügyi ellátást nyújtunk a paracovid-betegek számára, mivel ezek a magas elhalálozási arányú kardiovaszkuláris és neurovaszkuláris betegségek még mindig jelen vannak, és függetlenek a koronavírus-járványtól. Másrészt a vírus nem válogat. Hozzánk is érkezhetnek akut vaszkuláris beavatkozást igénylő koronavírusos betegek, akiket így képesek vagyunk ellátni.