Egészség

Nem lehet fontosabb feladata életünknek, mint hogy egészségesek legyünk. Tengernyi bölcselkedésnél és a Rotschildok összes vagyonánál többet ér egy csipetnyi egészség. Az embereket kiképezik mindenféle tudományban és mesterségben, de az egészség tudományára nem tanít senki. Az állam ezerféle módon gyámkodása alá veti a társadalmat, de az egészséggel keveset törődik. Pedig ettől függ a nemzetek jóléte, országok virágzása. Mi lett volna Magyarországból, ha Mátyás király negyvenhét éves korában nem veszíti el az egészségét, és legalább még húsz évig élhetett volna? Már a régi görögök megcsinálták híres szállóigéjüket: Ép lélek csak egészséges testben lakozik. Ez a nagy mondás nem múlt el ő velük, megmaradt az igaznak mind e mai napig.

Valóban országos óhajtás lett immár, hogy az újabb nemzedék az egészség kérdésében, hogy egy rossz szójátékkal éljünk, egészségesebb nézeteket oltson lelkébe. Vagyon, kincs kell az embereknek, ezért ölik magukat a végkimerülésig. És az eredmény az, hogy a népek milliói a rémítő hajsza után is szegények maradnak ugyan, de emellett betegekké lesznek és megrövidítik életüket. Ha a legöblösebb trombitáknak ezreivel elharsonáznák, hogy Emberek, ostobaság az egészség rovására élni, lelketeket, testeteket agyongyötörni a pénz miatt: a tisztelt világ mégsem hinné el, mert már a régi rossz megszokás természetévé vált, és az egészségről való helytelen vagy semmilyen véleménye űzi, hajtja a veszedelmes úton.

Az egészségtudomány legelső életszabálya ennyiből áll: Segíts magadon, az Isten is megsegít! Ez az a tér, amelyen igazán senki más nem kormányozhat minket, mert biz’ azt csakis édes jó magam tudhatom: mi árt nekem, mitől kell őrizkednem.

Az egészség fenntartásának első feltétele a táplálkozás. Úgy vagyunk berendezve, mint valami gőzgép, amelyet folytonosan fűteni kell, mégpedig ételekkel, vízzel és fűszerekkel. Magától értetődik, hogy oly anyagokat kell belerakni, amelyekből sok jó vér készül, mert hogyha rossz fűtőszert dobtunk be, rossz vér lesz belőle, mely roszszul hajtja a szervezetet. Olyan tápszerekkel célszerű élnünk, amelyekből a gyomor könnyűszerrel állíthatja elő a vért. Ezek a tápszerek, miként arra hosszas tapasztalatok után az emberiség már régen rájött, a kenyér, a hús, mégpedig lehetőleg sütve, de legfőképp a tojás és a tej. Ez a két utóbbi a legtáplálóbb, de azért mégsem volna célszerű mindig csak ezekkel élni. Vegyesen fogyasszuk, mégpedig úgy, hogy adunk hozzájuk tésztás ételeket, sok gyümölcsöt, mindenekfelett pedig főzeléket. A bab, lencse kitűnő tápláló eledel: egészséges a káposzta s a többi zöldségféle is. Télen zsírosabb dolgokat kívánunk, mint nyáron.

Meglett emberek napjában háromszor étkezzenek. A gyermekek ötször. Az evésnél arra kell ügyelni, hogy jól megrágjunk mindent, épp azért az evéssel sietni nem szabad, mert a gyomor nem képes feldolgozni a kemény ételt. Úgy szoktassa magát mindenki, hogy egyforma örömét találja minden ételben. Célszerű az étkezés befejezése után inni, még pedig tiszta, jó vizet. A szeszes italok túlzásaitól őrizkedjen mindenki, főként pedig a lányok és fiúk. Az emberi szervezet a szesz mértéktelen élvezésétől elpusztul. A dohányzásról is e helyen teszünk említést. Óva intjük a fiatalságot, kerülje ezt az ártalmas szórakozást. A doktorok egyre hirdetik, veszedelmes a dohánymérget a testünkbe engedni.

A betegségek legnagyobb része a meghűlésből származik. Egy semmiség, egy kicsike megfázás: és vége az életnek! A meghűlés ellenszere semmi nem egyéb, mint a víz és a levegő. Tehát ez a két úgynevezett elem védpajzsunkká lehet, no meg az alvás. Ha ez a három összefog, túltesz a világ valamennyi doktorán.

Minthogy a meghűlést testünk külső része fogja fel, mert a belsőnk nem fázhatik meg, önkéntelenül következik: a külső bőr egész felületét kell olyan ellenállóvá tenni, hogy ne legyen annyira érzékeny a levegő iránt. Ezt úgy érhetjük el, hogy a hideg vízzel jó barátságot kötünk. Naponta kétszer, este és reggel derékig mosakodj meg hideg vízben! Ez a testedzés sokat ér, s szakadatlanul folytatva csodát tesz. Általában a vizet legnagyobb jótevőjének tekintse mindenki. Az utóbbi időben kezdték észrevenni, hogy a levegőnek is áldásos szerepe van az ember életének meghosszabbításában. Rájöttek, hogy a betegségek nagy részénél a jó levegőnek gyógyító hatása van. A tüdővészben megbetegedett embereket ma már nem patikaszerrel, hanem levegővel gyógyítják. Ezt az eljárást az egészséges ember is kövesse, azaz szeresse a friss levegőt. Lakószobánkat folyton szellőztessük, s tartózkodjunk mentől többet a szabadban. És aludjunk nyitott ablak mellett, mégpedig ne csak nyáron, hanem télen is. Ha oly szerencsés vagy, hogy két lakószobával rendelkezel, az egyik szoba ablakát éjjel tartsd nyitva, s kinyitván a két szoba közötti ajtót is, azon keresztül aztán egész éjjel beáramlik hozzád a levegő. Akinek egy szobája van, a felső ablakot egész nyáron nyitva tarthatja, ősszel aztán csak a félszárnyat, télen pedig a félszárnyat félig behajtja. Ezen a résen át is elég friss levegő tódul be. Nem kell attól tartani, hogy megfázunk. Csak takarózzunk be jól, s nem fogunk semmit sem érezni, ellenben a tüdőnk boldogan szívja be az éjszakai friss levegőt. Ily módon a tüdőnket kitűnő karban fogjuk tartani, torokgyulladást, náthát, fejfájást sohasem fogunk ismerni.

Az alvás kérdése is óriási szerepet játszik életünkben. Az idegesség onnét van, hogy nem tudunk jól aludni. A mai lázas kornak egyik legnagyobb veszedelme az álmatlanság. Ez ellen egész erővel kell küzdeni, mert emberek óriási sokasága pusztul bele szakadatlanul. A leányok és fiúk legalábbis nyolc órát aludjanak. Annyira van szükségük, hogy szellemi és testi fejlődésük csorbát ne szenvedjen. Mindent el kell követni, hogy ennyi nyugodt, üdítő alvásotok legyen.

Jól ellátta az Isten minden teremtett állatját a neki megfelelő védő takaróval, csak az emberről nem gondoskodott. Mi magunk fedjük be tehát tagjainkat, hogy az időjárás viszontagságai ellen védve legyünk.

Olyan legyen a ruhánk, hogy őrizze egészségünket. Ne szorítson, hanem mentől kényelmesebb legyen. A szűk ruha kellemetlen s azonkívül akadályozza a vérkeringést. A nők fűzője meg éppen veszedelmes, mert összeszorítja a mellkast. A cipő is lehet kínzó eszköz, tehát kényelmeset viseljünk, mert életünk kétharmadát a cipőben töltjük. Sokan meg nem is tudnak járni: lábukat húzzák, vonják, mintha betegek volnának. Egyenesen, délcegen járjatok! Ki a mellet, fel a fejet!

A meghűlés az időváltozás által szokott leginkább bekövetkezni, tehát ilyenkor védeni kell magunkat. Különösen az évszakok változására ügyeljünk. Az őszi hideg idő hirtelen beköszöntése a legtöbb betegség okozója. Mikor észrevesszük az első hűvös napot, bizony vegyük elő a melegebb ruhát. Tavasszal pedig ne siessünk az első verőfényen levetni.

A lakás nagy szerepet játszik az ember életében. Legkellemesebb az oly szoba, ahova délelőtt süt a nap. Csak tárják fel az ablakokat, hogy behatolhasson a napfény. Annak bacilusölő ereje van, s életet visz be minden zugba.

A tisztaságra nagyon kell ügyelni. A seprő mindennap söpörjön, a súrolókefe gyakran tegye tisztává a padlót, a víz mossa le a széklábat, az ablakpárkányt és a többit. A kályha fontos kiegészítője a lakásnak. Belül fűtő, jó légvonalú kályha legyen lakásunkban. Egészséges ember különben nem sokat ad a fűtésre. Délelőtt hadd égjen a tűz, délután azonban felesleges, éjjelre pedig ne tűrjük. A lámpa célszerű voltától sok függ. Legjobb a függő lámpa. Egyrészt: kisebb a felborulás veszélye, másrészről pedig jó a szemnek, ha felülről kapja a világítást.

Szóljunk most a játék sportokról.

Régi időben sokat játsztak a magyar gyermekek, úgyhogy egész kötetet képez csak a játék közben énekelni szokott gyerekdalok gyűjteménye. Arra kell most is szoktatni őket, hogy szeressenek játszani. A labdázásnak sokféle neme a legjobb tornászás, mert szaladással van összekötve. Kitűnő játék a korcsolyázás, mit igazán hivatalosan kellene elrendelni, mert az egész testszervezetre jótékony hatású. A többi téli mulatság is mind ilyen. Még az egyszerű hólabdázás is nagyon ajánlatos. Nyáron az úszás a legkedvesebb és legajánlatosabb sport. Kétszeres, sőt háromszoros a haszna. A bőr edződik, az úszás közben tágul a tüdő, erősödnek a mell és a kar izmai.

Az úszósport valódi áldás fiatal leányokra s fiúkra egyaránt. De természetesen túlzásba vinni nem szabad. Hideg vízben nagyon sokáig maradni veszedelmes, mély vízben egyedül még akkor sem jó úszkálni, ha kitűnő úszónak véljük magunkat. A legegyszerűbb sport a gyaloglás, s talán a leghasznosabb. Egész testünk nyer általa, mert minden tagunkra kiható mozgással jár. Olcsó élvezet, tehát gyakorolja azt mindenki, főként aki zárt helyen sokat ül. A pihenés és játék ezer változatban kínálkozik, csak tudni kell a módját mint és hogyan alkalmazzuk. Az okos értelem és kinek-kinek helyzete megmondják, miféle játékot gyakoroljon, hogyan pihenjen, üdüljön. A családapák gondoljanak gyermekük sportolására!

(Az élet könyve az ifjuság és a nép számára, 1912)