A aládi élet változásainak, a házasság kapcsolati nehézségeinek és a betegségek megjelenésének összefüggéseire már nagyon régen felfigyeltek. Az is ismeretes, hogy a családban élés, a családi kötelék sok szempontból véd a megbetegedéstől.
Családban könnyebb
A rossz családi élet viszont egy sor pszichoszomatikus betegség kiváltó és fenntartó oka lehet. A gyerekek is gyakran reagálnak betegséggel a család konfliktusaira.
AZ EGYENSÚLY MEGŐRZÉSE
Az olyan családokban, ahol nincs köl
sönös megértés, bizalom és egymás megbecsülése, ahol akadályokba ütközik a szeretet megnyilvánulása, ott gyakran előfordul, hogy az egyik családtag egészségi állapotának javulása együtt jár egy másik családtag állapotának romlásával. Ezeknek a „vándorló betegségeknek” szerepe a problémamegoldás, a közös beszélgetések helyett a családi egyensúly megőrzése a lappangó bajok ellenére is.
A gyerekek később saját családjukban gyakran utánozzák azokat a módszereket, amelyekkel a szüleik oldották meg korábban konfliktusaikat. Nem véletlen, hogy idült pszichoszomatikus betegségek azokban a családokban mutatkoznak halmozottan, ahol generációkon át mindig voltak házassági konfliktusok is.
Testünk jelképes beszéddel, a tünetek nyelvén mondja el azt, amit nem vagyunk képesek szavakba foglalni.
Az igazán nagy problémák – alkoholizmus, súlyos depresszió, öngyilkosság – a közösségekből, így például a családból kirekesztődött embereket veszélyeztetik leginkább.
Meg lehet-e óvni a házasságot és a családot a válságoktól vagy konfliktusoktól?
Az egyéni és a családi válság szükségszerű esemény minden ember, minden közösség életében, amely egyúttal a továbbfejlődés lehetőségét is magában foglalja. A konfliktus a válság jelzője, a megoldás lehet eredményes is, egy új, fejlettebb egyensúlyt teremtve a pár vagy a család számára.
A CSALÁDBAN ÉLÉS TĺZPARANCSOLATA
1. Nézd el partnered átmeneti őrültségeit! – azaz tartsuk tiszteletben a másik személyiségét. A lelki egészség egyik mércéje, hogy képesek vagyunk-e bizonyos ostobaságokat megbocsátani és elfelejteni a másiknak.
2. Értsd meg, hogy a düh és a harag normális érzés! – ezeket az érzéseket senki nem szereti, de meg kell tanulnunk elfogadni őket. Vélt vagy valóságos veszélyre minden idegrendszerrel rendelkező szervezet meneküléssel vagy agresszióval válaszol, amelyet természetes reflexszerű neuro-hormonális reakció kísér. Ha ezek elfojtásra kerülnek, betegség forrásaivá válnak. Ha viszont képesek vagyunk e két elsődleges viselkedésmódon úrrá lenni, és a környezettel ezt elfogadható módon tudatni, akkor harmonikus egyensúly lesz érte a jutalom.
3. Ne végy mindent magadra! – igyekezz elhinni, hogy egy bizonyos ügyben nem értitek meg egymást, és ez nem jelenti azt, hogy a partnered kizárólag téged akar bántani viselkedésével.
4. Tisztázd először magadban, hogy partnered csak dühös-e, vagy valóban bántani is akar! – a dühöt és a fájdalmat gyakran nehéz megkülönböztetni. A felbolydult indulatok lecsillapításának biztonságos útja, ha megértjük, hogy forrásuk nem a rosszindulat, hanem a szenvedés. A következő lépés a nyílt beszéd, az őszinteség: valljuk be, hogy „rosszulesik valami, bánt valami, megsértődtem”, és mellőzzük az olyan szavakat, amelyek csak a konfliktust mélyítik el.
5. Nem mindig te vagy az oka, ha a partnered rosszkedvű! – nyugalomra vágyunk, miközben partnerünk otthon adja ki a mérgét. Ilyenkor fel kell tenni a kérdést: „Én követtem el valamit, amiért dühös vagy?” Ha tagadó a válasz, akkor legjobb békében hagyni a partnerünket.
6. Óvatosan őrizd az életteredet! – sok ember túl nagy energiát, érzelmet és indulatot fordít olyan cselekvésekre, amelyek önvédelmét, saját világa megőrzését célozzák. Ha túlságosan erős akar lenni, abból agresszió és lázadás származik, a paszszivitás viszont sértődötté és depresszióssá teszi az embert. Minden szélsőség rossz, a szeretet lassan elvonul az ábrándok vagy az emlékek világába.
7. Engedd meg, hogy partnered átélje ellentmondásos érzelmeit! – mielőtt feltennénk azt a kérdést: „Egyáltalán szeretsz még?”, gondoljunk arra, egyik nap haragszunk, félünk, aggódunk, dühöngünk, másnap már repesünk az örömtől, tele vagyunk szeretettel és megértéssel.
8. Vedd tudomásul, hogy viselkedésed nem csak a saját életedet befolyásolja! – a legutóbbi időkben a családi élet leírására a rendszerelméletet alkalmazzák, ennek egyik alapelve, hogy a rendszer egyik elemében végbemenő minden változás vagy esemény változást eredményez a rendszer másik részében is.
9. Ne próbáld a gyerekek révén megoldani házasságod problémáit! – a gyermeket a meggondolatlan szülők igen gyakran felhasználják a házassági konfliktusokban. Ezek közül a módszerek közül néhány:
pajzs – mikor a szülők veszekedés során a gyerekekre hivatkoznak;
közvetítő – „Szólj anyunak, hogy legyen már kedvesebb apuhoz!”;
hírnök – „Mondd meg apádnak...”;
ürügy – „Tönkretesz az apád, de miattad nem válok el tőle;
u tolmács – a gyerek: „Nem, apu! Anyu nem úgy értette...” stb.;
mártír – a gyerekek gyakran külön jutalmazást kapnak azért, mert muszáj volt részt venniük a konfliktusban.
10. Ne emlegesd a válást, ha nem gondolod komolyan! – a válással való fenyegetőzés a kétségbeesés jele, vagy zsarolási kísérlet. Lehetséges, hogy a fenyegetés hatására a másik házastárs látszólag meghátrál. Ez hosszú távon nagyon veszélyes, mert aki végleg feladta a küzdelmet, az nem is akar többé semmin változtatni, így elveszíti a függetlenségét. A másik fél viszont a látszólag teljes győzelemmel végül is a legfontosabbat, a méltó partnert veszíti el.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.