<p>Kacsacsőre, hattyúnyaka, tűhegyes fogai, gyilkos karmai, uszonyszerű karjai és hosszú lábai voltak annak az újonnan azonosított, mindössze pulykaméretű dinoszaurusznak, amely 75 millió évvel ezelőtt élt a mai Mongólia területén.</p>
Bizarr, kacsaszerű dínót fedeztek fel
A Halszkaraptor escuilliei névre keresztelt dinoszaurusz struccszerűen járt-kelt a szárazföldön, és sok időt töltött a vízfelszínen lebegve is, miközben hosszú nyaka segítségével levadászta az apró halakat, rovarokat, puhatestű állatokat és rákféléket. A kutatók szerint ez az első olyan ismert két lábon járó, húsevő dinoszaurusz, amely félig vízi életmódot folytatott.
A Nature című folyóiratban bemutatott apró, mindössze nagyjából 45 centiméter magas teremtmény megkövült csontvázát egy homokkő sziklába ágyazódva találták meg.
"A dinoszauruszok különböző csoportjainak jellegzetességei keverednek benne meglehetősen bizarr módon" - mondta a tanulmányt vezető Andrea Cau, a bolognai Capellini Földtani Múzeum paleontológusa, aki szerint a teremtmény leginkább egy Velociraptor és egy liba szerelemgyerekére hasonlít.
A kutatók úgy vélik, hogy a Halszkaraptor testét tollak boríthatták, ám azok ritkán maradnak meg fosszíliákban, és ezúttal sem jártak szerencsével a szakemberek. Az Albertai Egyetemen dolgozó Philip Currie szerint a madarakhoz képest a Halszkaraptor mellső lábai viszonylag kicsik voltak és felépítésüket tekintve "szándékosan nem szárnyszerűek" voltak.
[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"296442","attributes":{"alt":"","author":"SITA/AP-felvétel","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"A mindössze nagyjából 45 centiméter magas teremtmény megkövült csontvázát egy homokkő sziklába ágyazódva találták meg","typeof":"foaf:Image"}}]]
"Feltehetőleg lassan úszott, talán úgy, mint egy hattyú, és a mellső lábait használta manőverezéshez" - mondta Cau. A szakember szerint a Halszkaraptor úgy futott, mint az összes többi dinoszaurusz, és mind a szárazföldön, mint a vízben hosszú és hajlékony nyaka segítségével, lesből támadva ejtette el zsákmányait.
Az évmilliókkal ezelőtt élt csodabogárnak nem csupán a külseje érdekes, de azonosításának története is kalandos. Maradványait egy dél-mongóliai lelőhelyről lopták el, majd egy magángyűjtőhöz került, mígnem Francois Escuillié francia fosszíliakereskedőnek meg nem akadt a szeme rajta. Miután a szakember bebizonyította a különleges lelet eredetiségét és megszerezte, átadta azt a kutatóknak.
Cau és kollégái eleinte persze gyanakodva méregették a leletet, és úgy is kezdtek neki a vizsgálatának, mintha hamisítvánnyal lenne dolguk. A kutatók egy rendkívül finom műszer segítségével lestek be a teremtmény majdnem teljes csontvázát rejtő sziklatömbbe, hogy háromdimenziós képeket készítsenek az állatról. A felvételekből aztán egyértelmű vált, hogy valóban egyetlen teremtményről van szó.
A fosszília egy mongóliai tudományos intézet gyűjteményébe fog kerülni.
Az állat Francois Escuilliéről és Halszka Osmolska néhai lengyel paleontológusról kapta a nevét.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.