Beruházókat véd, nem környezetet

A Tátra új védelmi zónáinak kialakítása, a Koprova- és Csendes-völgyekben folyó fakitermelés körül kialakult vita, szüntelen viaskodás a környezetvédelmi szervezetekkel – ez jellemezte az SNS jelöltje, Jaroslav Izák vezette környezetvédelmi tárca egy évét.

A nonprofit szervezetek azzal vádolják a szaktárca vezetését, hogy semmit nem tett a környezet védelméért, egy évig gyakorlatilag tétlenkedett. A miniszter minden kritikát elutasít, váltig állítja, hogy mindvégig tárt karokkal várták a környezetvédőket, a lehető legtöbb kerekasztal-beszélgetésre elhívták őket, viszont éppen a polgári szervezetek képviselői voltak azok, akik elutasították az együttműködést.

Főként a védelmi zónákat bírálták

A tárcával kapcsolatban a legnagyobb vitát a Tátra új védelmi zónáinak kialakítása váltotta ki. A zónázást a környezetvédelmi, a földművelésügyi és a gazdasági minisztérium közösen dolgozta ki. Környezetvédelmi aktivisták szerint a védett zónák meghatározásánál épp az utóbbi tárca vezetőjének, Ľubomír Jahnáteknek volt döntő szava. „Ezért is kaptak lényegesen nagyobb teret a beruházók, sokkal több lehetőségük lesz arra, hogy törvényes módon kiirtsák az erdőt, és turistaközpontokat építsenek. Izák azokat védi, akik tönkreteszik a természetet” – mondta lapunknak Peter Sabo, az Élő Föld polgári szervezet elnöke, aki ezért el is utasította Izák kitüntetését, amelyet minden évben azoknak ítélnek oda, akik a legtöbbet tették a környezetvédelemért. A rendszeresen kiosztott elismeréseket idén heten kapták meg, ketten utasították el, mondván: saját becsületüket sértenék meg, ha elfogadnák a miniszter díját.

Koprova- és Csendes völgyek

Sokak szerint a környezetvédelmi tárca törvényt sértett, amikor engedélyezte a fakitermelést a Koprova- és a Csendes-völgyekben. A Greenpeace szerint a tárca az illetékes kassai környezetvédelmi felügyelet engedélyét sem kapta meg ahhoz, hogy megkezdjék a szélvész sújtotta övezetben a fakitermelést, nem mérték fel a munkálatok hatását a környezetre. Magdaléna Vodzinská, a felügyelet természetvédelmi osztályának vezetője szerint a dolgok jelenlegi stádiumában a felügyelet semmilyen információval nem szolgálhat a tátrai eset kapcsán, mivel ezt az ügyet még nem zárták le.

Elhanyagolt déli járások

Az elmúlt egy évben az is bebizonyosodott, hogy az SNS vezette tárca elhanyagolta a déli járásokat, a Szlovák Környezetvédelmi Alap támogatásainak elosztásánál pedig nemzetiségi szűrőt alkalmazott – vélekedik Miklós László volt környezetvédelmi miniszter. A tárca hivatalosan elutasította a kritikát, viszont a számok önmagukért beszélnek, hiszen csak az ivóvízhálózat kiépítésére vagy felújítására idén összesen 108 tervezet kapott támogatást több mint 333 millió korona értékben – ebből csak 16 található a déli régiókban, az oda jutó támogatás pedig 32,3 millió korona.

Peter Višváder, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője az Új Szónak elmondta: abszurdum, hogy a támogatásból szándékosan kihagyták volna a déli régiókat. „A pályázatokat nem holmiféle etnikai kritériumok alapján bíráltuk el. Az sem volt fontos szempont, hogy a pénz északra vagy délre ment-e. A benyújtott pályázatok minősége volt az elsődleges szempont, ennek alapján ítéltük meg a támogatást” – tette hozzá Višváder. Ugyanakkor a szennyvíztisztítók építésére adott pénzekkel is hasonló, sőt rosszabb a helyzet, mint a már említett ivóvízhálózattal. Idén 174 pályázat kapott támogatást szennyvíztisztítók megépítésére vagy felújítására, ebből csupán kilenc van magyarok lakta régióban. A 837,6 millió koronából csak 33,3 millió jutott déli járásokba.