Belénk épült kíváncsiság

Pakisztánban elavultak a vasútvonalak, és számos baleset történt az elmúlt években – Ghotkinál is – műszaki meghibásodás, illetve emberi mulasztás miattČTK/AP-felvételAz amerikai Harvard Egyetem sejtbiológusainak új eredményéről, a Nature folyóirat számolt be.

Markus Meister és munkatársai bizonyítékot találtak rá, hogy a retina aktívan keresi a vizuális környezetben előforduló új jelenségeket, s szemünk nem túl hűen továbbítja a látottakat, hanem vázlatot készít, a fontos dolgokat kiemeli, az érdekteleneket elnyomja, csak a viselkedéssel összefüggő részleteket továbbítja. A dinamikus retinaadaptáció kiszűri a vizuális információáramból a megjósolható, tehát kisebb hírértékű elemeket. A sok függőleges elemet tartalmazó környezetben, például fűben, vagy fák között a retina elnyomja a sok függőleges vonalat, miközben kiemeli a ritka vízszintes elemeket.

A kutatás során szalamandrák és nyulak ganglion retinasejtjeinek jeleit figyelték. Ezek a sejtek általában a relatív távolságokat és az időbeli változásokat jegyzik meg, nem a pillanatnyilag látható képet. Új környezet esetén pár másodperc kellett a ganglion sejtek adaptálódásához. Ezután megváltoztatták az állatok elé táruló látványt, és megmérték, hogy az egyes ganglion sejtek milyen érzékenyen reagálnak a képekre. A legtöbb sejt nagyobb érzékenységet mutatott az újabb képeknél, mint a már látott régieknél. A tudósok a jelenséget az evolúció által kikényszerített előrejelző stratégiaként, prediktív kódolásként értelmezték. Mivel az adaptáció hasonló jellegű volt a szalamandráknál és a nyulaknál, Meister szerint a kétéltűek és az emlősök változásfeldolgozó látásmechanizmusa azonos elven működik, noha fiziológiájuk eltér egymástól. (mti)