Az utolsó hóhér vallomása

A mecsetből felhangzott a müezzin imája és apám így szólt: „Eljött az ideje. Megjelent az elítélt két börtönőr kíséretében. Fejét átdugták a nyaktiló nyílásán és tíz másodpercen belül lehullott a feje.“

Nem ez volt az egyetlen kivégzés, amelyet Fernand Meysonnier átélt. Több mint kétszáz alkalommal segédkezett halálos ítélet végrehajtásánál. A hetvenkét éves férfi ma visszavonultan él a franciaországi Provence festői falujában, Fontaine-de-Vaucluse-ben. Ő Franciaország utolsó, még életben lévő hóhéra. Évtizedek óta most először törte meg a hallgatást, és számolt be arról a huszonegy esztendőről, amely alatt a franciák által megszállt Algériában működtette a nyaktilót.

Apja főfoglalkozásban algíri bártulajdonos volt, mellékesen pedig a városi főhóhér. 1947-ben látott hozzá, hogy fiával megismertesse a szakma fogásait. Amikor megindult az algériaiak szabadságharca, sűrűn zúdult le a nyaktiló bárdja – havonta öt-hat alkalommal.

Valahányszor halálos ítélet született, az államügyész felhívta telefonon Fernand apját a bárban. Erre teherautóra rakták a ládába csomagolt nyaktilót, felállították a börtön udvarán, és hajnalig ott várakoztak. A nyilvános kivégzéseket ugyanis 1939-ben betiltották.

Hóhérkodásának vége felé az apa mind gyakrabban engedte át fiának a nyaktiló kezelését. Rendszerint első hóhérsegédi minőségben vett részt a kivégzéseken. Az volt a feladata, hogy a halálra ítélt fejét átdugja a nyaktiló nyílásán és szorosan lefogja, amíg a bárd le nem zuhan. „Nem szabad gondolkodási időt adnod a fickónak. Ha megmozdítja a fejét, akkor a bárd elakad a nyakán és neked késsel kell a törzstől elválasztanod” – figyelmeztette őt az apja. Algéria függetlenné válása után Fernand Meysonnier otthagyta az országot és sikeres vendéglős lett Tahitin. Tíz évvel ezelőtt tért vissza Franciaországba és megnyitotta falujában az Igazságosság és büntetés múzeumát. A vállalkozás kudarcba fúlt, a kiállított tárgyak – középkori kínzóeszközök, egy preparált koponya és az utolsó brit hóhér feljegyzései – a pincébe kerültek. Meysonnier lakásában még ma is ott áll egy mininyaktiló, amelyet 15 éves korában barkácsolt számára az apja. Ugyanott két szürke papagáj ugrál kalitkájában és rikoltozza: „Le a fejével! Éljen soká Meysonnier!“

Franciaország utolsó hóhéra robusztus külsejű, jó humorú. Pedig májrákban szenved – ez lehet a magyarázat arra, miért éppen most kezd tapasztalatairól beszélni.

Most jelenik meg Franciaországban első könyve Egy hóhér szavai címmel. Célja eloszlatni a „véreskezű hóhérról“ elterjedt középkori feltevéseket. Áldozatai iránt mindmáig nem érez semmilyen részvétet, szerinte valamennyien alávaló bűnözők voltak. A nyaktiló pedig szerinte a kivégzés nagyon is hatásos eszköze.

Franciaországban 1981-ben eltörölték a halálbüntetést. Meysonnier ezt rendjén valónak tartja. „Valamennyien sokkal érzékenyebbek lettünk“ – mondja, de azért korábbi tevékenysége semmi problémát nem jelent számára. „Az igazságszolgáltatás karja voltam, ez minden“ – idézte az utolsó francia hóhért az AFP jelentése.