Az Északi-sarkvidéken köt ki az európai és amerikai vizekbe kerülő műanyaghulladék

A szakemberek szerint a Grönlandtól keletre hullámzó vizekben és a Barents-tengerben talált műanyaghulladékok mennyisége jóval nagyobb annál, mint amit az ilyen gyéren lakott régióktól várna az ember.

"A jelek szerint az Atlanti-óceán északkeleti szektora a végső nyughelye a vízfelszínen utazó műanyaghulladékoknak" - húzták alá a kutatók a Science Advances című folyóiratban közölt tanulmányukban.

A szakemberek az Északi-sarkvidék 42 pontján gyűjtöttek be mintákat 2013-ban a Tara kutatóhajóval és eredményeik szerint négyzetkilométerenként több százezer, főleg apró műanyaghulladék található az Atlanti-óceán északkeleti régiójában. A szemét döntő része láthatólag régen került a vízbe, és Európa, valamint Észak-Amerika felől sodródott fel északra.

"Az Északi-sarkvidék vizeiben lebegő műanyagszemét 99 százaléka Grönland és a Barents-tenger környékére koncentrálódik" - mondta a kutatást vezető Andres Cozar, a Cádizi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az északi sarkkör többi részén ugyanakkor csak nagyon kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem található műanyagszemét.

A szakemberek rámutattak, hogy a globális felmelegedés következményei, így a tengeri jég csökkenése miatt az Északi-sarkvidék még sebezhetőbbé válhat a környezetszennyezéssel szemben.

A tanulmány szerint "külön aggodalomra" ad okot, hogy a műanyaghulladék hatással lehet a törékeny arktiszi vadvilágra, különösen a tengerfenék közelében, ahová a műanyagdarabok végül lesüllyednek.