A 25 éves Tekien Tedese 22 hónapos, 6,5 kilós gyermekével Mekele város kórházában. (Fotók: Shutterstock, TASR/AP)
Az éhínség határán
A forrongó észak-etiópiai Tigré tartományban 160 ezer gyermek éhezik – közölte e héten az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
A szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem biztosított a tartományban élő gyermekek élelmiszer-ellátása, különös tekintettel az erőszak térségbeli kiújulásáról szóló jelentésekre.
Az UNICEF rendkívül riasztónak tartja a több mint 200 ember, köztük 100-nál is több gyerek meggyilkolásáról szóló értesüléseket – mondta Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója utalva arra, hogy Afar régióban az elüldözött családoknak otthont adó egyik egészségügyi intézmény és az egyik iskola ellen augusztus 5-én támadást hajtottak végre. Fore szerint a támadók létfontosságú élelmiszerkészleteket is megsemmisítettek.
Az UNICEF igazgatója kijelentette, hogy a harcok fellángolása katasztrofális következményekkel jár a gyermekek számára. A fegyveres konfliktus Tigrében mintegy 400 ezer embert, köztük 160 ezer gyereket sodort az éhínség szélére – hangsúlyozta Fore.
Az UNICEF szerint már jelenleg is négymillió embernek került veszélybe az élelmiszer-ellátása ebben a tartományban, illetve a szomszédos Amhara és Afar régiókban, körülbelül 250 ezren kényszerültek elmenekülni.
Tigré tartomány két menekülttáborában is fogytán az élelmiszer és az ivóvíz. Itt 24 ezer eritreai van elvágva a humanitárius segélyektől, naponta száz teherautónyi segélyre lenne szüksége a tartománynak, de a teherautókat nem tudják eljuttatni a rászorulókhoz a biztonsági helyzet miatt.
Az addisz-abebai vezetés honlapja szerint a kormány egyoldalúan meghirdetett humanitárius tűzszünete a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) lázadószervezet provokációi miatt nem érvényesülhetett, ezért a kormány nemzetközi nyomásgyakorlást követelt a csoporttal szemben, hogy végre nyissa meg a szállítmányozási útvonalakat.
Az ENSZ Gyermekalapjának becslései szerint az elkövetkező egy évben tízszeresére fog növekedni az életveszélyesen alultáplált gyerekek száma a térségben, miközben a konfliktus során következetesen elpusztítják azokat az egészségügyi és egyéb intézményeket, amelyek elengedhetetlenek a fiatalok és a helyi közösségek túlélése szempontjából.
Tigrében tavaly november óta dúlnak harcok a kormányerők és az etnikai alapon szerveződött TPLF fegyveresei között. A harcokban és légicsapásokban ezrek vesztették életüket.
Az a borzasztó, hogy a világ 23 térségében áll fenn az éhínség veszélye az elkövetkező három hónapban, a legsúlyosabb a helyzet Tigré térségében, de Madagaszkár déli részén, Jemenben, Dél-Szudánban és Észak-Nigériában tovább fog súlyosbodni az élelmiszer-ellátási helyzet.
Madagaszkár déli részét az elmúlt 40 év legsúlyosabb szárazsága sújtja, a magtárakban lévő terményt tönkretevő kártevők és az emelkedő élelmiszerárak miatt szeptemberre 14 ezer ember kerülhet katasztrofális helyzetbe. Az év végére a duplájára, 28 ezerre nőhet a sürgős segítségre szorulók száma az országban.
Az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) szerint az éhínség nemcsak méreteiben, hanem súlyosságban is nő a világon. Egészében 41 milliónál több ember éhínséggel vagy éhínséghez hasonló körülményekkel szembesülhet, ha azonnal nem kap a létfenntartáshoz szükséges segítséget.
Tobias Flaemig, a WFP egyik munkatársa a jemeni fővárosban, Szanaában arról számolt be, hogy napról napra súlyosbodik a krízis a polgárháborús országban. Mint mondta, az élelmiszerárak elszabadultak, és emberek milliói küzdenek azért, hogy etetni tudják családjukat. Flaeming adakozásra szólította fel a nemzetközi közösséget. Mint mondta, a WFP-nek 1,9 milliárd dollárra lenne szüksége Jemen számára, de eddig csak egymilliárd dollárhoz jutott a szervezet.
A WFP 13 millió embert támogat Jemenben, ahol 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi lázadók és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között. Az országban rendkívül súlyos humanitárius válság alakult ki.
Eltűnt, nyoma veszett
Amikor az európai jólétben élő ember az afrikai éhezőkről hall, olvas, hajlamos arra, hogy csak úgy egyszerűen elengedje füle mellett a szörnyű híreket. Engem akkor döbbentett meg a szomorú valóság, amikor évekkel ezelőtt belefeledkeztem egy dokumentumfilmbe. Az afrikai éhezők mindennapjait mutatta be mindenféle szépítés, takargatás nélkül. Egy magára maradt fiatal etiópiai nő került a filmesek figyelmének középpontjában, egy olyan asszony, akinek a két gyermekén kívül nem volt semmije. Se háza, se betevő falatja, otthona a kiszáradt, forró afrikai szavanna volt. Alig vánszorgott, gyenge és beteg volt, de nem fekhetett le, nem halhatott meg, elő kellett teremtenie némi ennivalót és vizet a gyerekeknek. Ha szerencséje volt, maradványokat talált, ha nem éheztek…
Egy nap – bár sose lett volna – elhatározta, hogy elmegy a közeli városka piacára, hátha talál eldobott, kicsit már rothadó gyümölcsöt, zöldséget, és szerez vizet is. Nagyobbik fiát magával vitte, a kisebbet – olyan kilenc hónapos körülit – otthagyta a szavannai bokorban, mert nem bírta volna cipelni. Távolodott a nő a kisfiával, a filmesek elkísérték… Aztán már csak a gyönyörű afrikai naplementét mutatták. Alkonyatkor tért vissza a nő, valamit hozott a bokorban hagyott kisfiának. Kereste a gyermeket, de nem találta. Előbb azt hitte, nem jól emlékszik a helyre, ahova letette. Egyik bokortól a másikig járt, majd már eszeveszetten futkosott jobbra-balra. A gyerek eltűnt, a narrátor pedig könyörtelenül kommentált: bizonyára elragadta egy vadállat.
(MTI, Urbán Gabriella)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.