Az A típusú adóív buktatói

Ha a munkáltatótól származó bevételeink meghaladták a 45 408 koronát, és nem kérjük az éves elszámolást, akkor adóbevallást kell tennünk Miroslava Cibulková felvétele Az A típusú adóíven vallja be a jövedelmét sok olyan alkalmazott, aki korábban esetleg nem is gondolt arra, hogy idén adóbevallást fog kelleni tennie.

Kinek kell az A típusú ív?

Ezt az adóívet használhatják ugyanis azok, akiknek tavaly csak a munkáltatójuktól voltak bevételeik, ám február 15-ig nem kérték a munkáltatójukat az éves elszámolásra.

Az alaptétel, hogy kinek kell, és kinek nem kell adóbevallást tennie, lényegében egyszerű. Ha a munkáltatótól származó bevételeink meghaladták a 45 408 koronát, és nem kérjük az éves elszámolást, akkor adóbevallást kell tennünk. Mindezt csak azok úszhatják meg, akik erről nem feledkeztek meg, és akiknek az éves bevételeik nem haladták meg a 45 408 koronát, ez az az összeg ugyanis, ameddig nem kell adót fizetni.

Ha több munkáltatóval kötöttünk szerződést, akkor az egyiket kérhetjük fel az éves elszámolásra. Ehhez azonban a többi munkáltatótól ki kellett kérnünk a szükséges igazolásokat. Ha ezt elmulasztottuk, vagyis az igazolásokat február közepéig nem juttattuk el az elszámolást végző munkáltatónak, akkor szintén az A típusú adóíven kell majd bevallanunk a bevételeinket.

Ezzel azonban az A adóív felhasználási köre még nem merült ki, hiszen ezen az adóíven tehetik meg bevallásukat azok a 45 408 koronánál kevesebbet kereső nyugdíjasok is, akik az államtól szeretnék visszaigényelni az adót.

Az adóív kitöltése

Mire kellene odafigyelnünk az A adóív kitöltésénél? Az alapok lényegében nem különböznek a B adóívtől. Az első szakaszban, vagyis az első oldalon ugyanúgy kitöltjük a személyi adatokat (név, személyi szám, adószám, cím, telefonszám), és az oldal tetején beikszeljük, hogy standard adóbevallást nyújtunk be a 2006-os évre. Az adóbevallás egészére érvényes, hogy a kitöltetlen sorokat nem húzzuk át.

A második szakaszban szerepelnek az adózó jogi képviselőjének az adatai. Ha például a szülők a 18 évesnél fiatalabb gyerekük helyett adóznak, akkor a saját személyi adataikat adják meg.

A harmadik szakaszban a 28. és 29. sor a már említett dolgozó nyugdíjasok számára szolgál, a 30. sort akkor töltjük ki, ha a házastársunk után járó adózatlan összeget szeretnénk igénybe venni. A negyedik szakaszban lévő sorokat akkor töltjük ki, ha a gyerekek után járó adóbónuszra is igényt tartunk.

Az ötödik szakaszban, az adóív második oldalának az alján már az adóalapot számíthatjuk ki. A 32. sorba írjuk be a munkáltatónktól vagy munkáltatóinktól származó bevételeket. Ebbe beletartoznak a külföldi munkáltatóktól származó bevételek is. Ezeket szlovák koronára átszámolva adjuk hozzá a bevételeinkhez. A bevételeinkről szóló igazolásokat csatoljuk a bevalláshoz. A 33. sorban jelezzük a kifizetett szociális biztosítás és egészségbiztosítás összegét. A 34. sorba írjuk be az adóalapunkat. Az adóalapot úgy számítjuk ki, hogy a munkáltatótól kapott összegből kivonjuk a járulékokat.

A hatodik szakasz 36. sorába újra beírjuk a 34. sorban szereplő adóalapot. A 37. és 38. sorban tüntetjük fel az adózatlan részt. A 2006-os évre szóló adóbevallásban, vagyis amit idén adunk be, az adózatlan adóalap éves szintje már 90 816 korona úgy az adózóra, mint a házastársára. Ha a házastársnak voltak saját bevételei is, ám ezek nem haladták meg a fent említett adózatlan összeget, akkor a bevételekkel csökkentett alapot vehetik igénybe. Nem számít eközben saját bevételnek az adóbónusz, az állami szociális juttatások és a tanulmányi ösztöndíj. A 39–43. sorokban tüntetjük fel az önkéntes nyugdíjbiztosításra, életbiztosításra fizetett összegeket. Az adózatlan alappal csökkentett adóalapot a 44. sorban jelezzük. Ennek az összegnek a 19 százaléka lesz az adó, amit a 45. sorba írhatunk be. A 46-54. sorokat azok töltik ki, akiknek külföldről származó bevételeik is voltak. Az 55. sorban jelezzük az adóbónuszt. Az elmúlt évre ez minden egyes gyerekre 6480 korona, szemben az egy évvel korábbi 5 ezer koronával. Az alkalmazottaknak, a munkáltató tavaly minden hónapban fizette a bónuszt, ami egy gyerekre havonta 540 korona volt. A 62. sorban tüntetjük fel a munkáltató által lefogott adóelőleget. A 64. és 65. sorokban pedig az adótöbbletünkről vagy a hiányunkról nyilatkozhatunk. A hetedik szakaszt azok töltik ki, akik utólagos adóbevallás kénytelenek tenni, a nyolcadikban pedig az adófelajánlásról nyilatkozhatunk. Továbbra is adónk 2 két százalékával támogathatjuk a civil szervezeteket, miközben a természetes személyek által adományozható összeg alsó határa 20 koronáról 100 koronára nőtt. A tizedik szakasz az adóbónusz kifizetéséhez szükséges kérvény, a tizenegyedik pedig az adótöbblet visszaigénylésére szolgál.

Az elmaradhatatlan igazolások

Az A típusú adóívhez csatolnunk kell az összes munkáltatónktól származó igazolást az elmúlt évre szóló bevételeinkről.

Akinek külföldről származó bevételei is voltak, annak természetesen ezt is csatolnia kell. Ha a munkáltató elvégezte az éves adóelőlegek kiszámítását, és az alkalmazott adóbevallást tesz, akkor az éves elszámolás másolatát is csatolnia kell a bevalláshoz.

Ugyanígy nem szabadna megfeledkeznünk a gyerekek után igénybe vehető adóbónuszt igazoló dokumentumokról sem. Ha a gyermekünk iskolaköteles, első-sorban azt kell igazolnunk, hogy rendszeresen látogatja az iskolát, nem kevésbé fontos azonban a gyermek eltartásáról szóló igazolás, és a születési anyakönyvi kivonat másolata is. Az A adóívhez is az adóhivataloknál vagy az erre szakosodott üzletekben juthatunk hozzá. Az adóívet a www.finance.gov.sk vagy a www.drsr.sk honlapokról is letölthetjük. Az elmúlt napokban azonban több napilap, így az Új Szó is a lap mellékleteként lehozott adóívvel lepte meg az olvasóit.