Akihito japán császár 80 éves

Tokióban jött a világra a magát Amateraszu napistennőtől eredeztető császári családban, az akkor még élő istenként tisztelt Hirohito császár elsőszülött fiaként. Az évezredes hagyományoknak megfelelően hároméves korában elválasztották szüleitől, és császárnak megfelelő neveltetésben részesítették. A szokásoktól eltérően azonban hatévesen már közönséges halandókkal járt egy iskolába, sőt a második világháború alatt még evakuálták is osztálytársaival együtt. A háborús vereség Japán és a császári család életét is gyökeresen megváltoztatta: 1945-ben Hirohito (amerikai nyomásra) lemondott isteni eredetéről, s uralkodói jogait teljes egészében a parlamentre ruházta.    Akihito 1952. november 10-én lett hivatalosan trónörökös, 1953-ban már ő képviselte apját II. Erzsébet brit királynő koronázásán. A japán arisztokrácia által látogatott tokiói Gakusuin egyetem politikai és gazdasági fakultásán különleges hallgatóként folytatott tanulmányait 1956-ban fejezte be.    1959-ben teniszezés közben ismerte meg egy nagyiparos lányát, a nála egy évvel fiatalabb Micsiko Sodát, akit 1959. április 10-én feleségül vett. Az "évszázad házassága" az első rangon aluli nász volt a császári dinasztia több mint két és félezer éves történetében, s a monarchia demokratizálódását jelképezte. A házaspár több téren is szakított a hagyományokkal: nem váltak meg gyermekeiktől, két fiukat és egy lányukat otthon nevelték, Akihito tartotta a kapcsolatot régi iskolatársaival, Micsiko pedig még konyhát is berendezett lakásukban, holott addig az arisztokrata japán hölgyeket a tűzhely és az edények közelébe sem engedték.    Akihito apja betegsége miatt 1988-tól ideiglenesen már ellátta az államfői teendőket, majd a császár 1989. január 7-i halála után követte őt a trónon, koronázására 1990. november 12-én került sor. A Krizantém trón 125. császára már nem istenként, csupán egyszerű emberként vette át a hatalmat, uralkodásával elkezdődött a Heiszei, a "teljes béke megvalósításának" korszaka. Akihito azon fáradozik, hogy begyógyítsa az apja nevében Ázsiában folytatott japán hódító háború okozta sebeket, és segítsen közelebb vinni a monarchiát az egyszerű állampolgárokhoz. A 2011. március 11-i tragikus földrengés után az idős uralkodópár hét hétig járta a túlélők menhelyeit, a császár pedig szokatlan módon televíziós beszédben fordult a japán nemzethez.    Japánban a császárnak nincs politikai szerepe, de az állam jelképének tekintik, ezért számos protokolláris kötelezettsége van: őrködik a palotában zajló rituálék felett, fogadja a magas rangú külföldi vendégeket, beiktatja az új kormányokat, látogatásokat tesz bel- és külföldön egyaránt. Ez utóbbinak mindössze négy évtizedes múltja van a császárság történetében, elsőként Hirohito császár vizitált külföldön, 1971-ben Európát kereste fel.    Akihito császár 1992 őszén Kínában tett történelmi látogatást, amelyen első ízben mondott véleményt az 1931-ben Kína ellen indított japán háború korszakáról. Beszédében - tőle szokatlan módon - eltért a japán külügyminisztérium által jóváhagyott változattól: a hivatalos "a két ország kapcsolatának hosszú történelmében volt egy sajnálatos időszak is" mondatot személyes hangú módosítással egészítette ki, eszerint Japán "súlyos fájdalmakat okozott a kínai népnek. Őszintén sajnálom" - mondta. Egy évvel később, 1993-ban második japán császárként lépett Európa földjére, útja során Olaszországot, Belgiumot és Németországot kereste fel. Ő volt az első japán császár, aki 2002 júliusában Magyarországra látogatott. Az elmúlt néhány évben már nem vállalkozott külföldi látogatásokra, de 2012-ben személyesen vett részt a II. Erzsébet brit királynő trónra lépésének 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.    A császár az utóbbi évtizedben egészségi problémákkal küzd: 2003 januárjában prosztatarákkal műtötték, 2008 decemberében gyomorvérzése volt, 2012 februárjában sikeres szívkoszorúér-áthidaló (bypass) műtétet hajtottak rajta végre.    Akihito szereti a zenét és a költészetet, verseket ír, szenvedélyes teniszjátékosként és lovasként ismert, érdeklődik a természettudományok iránt, ő maga halbiológiai kutatásokat folytatott. A császári születésnapot ezúttal is együtt ünnepli majd alattvalóival, akik előtt ezen a napon hagyományosan megnyitják a tokiói császári palota kapuját.