Akár a felére is csökkenhetnek a hozamok

A látottak alapján nyilvánvaló, hogy a kukorica valóban megsínylette az idei nyarat, s a növényállomány számára nemcsak ezen a parcellán, hanem a többi területen is komoly gondot okoz, hogy legalább valahogyan átvészelje ezt a rendkívül nehéz időszakot. Nem csoda, hiszen az idén mért csapadékmennyiség ebben a térségben alig éri el a 100 mm-t, ami a szükséges mennyiségnek csupán alig egynegyede, egyötöde.

Sajnos, azonban nemcsak a korán sárguló szár miatt fő a feje a gazdaság vezetőjének, a nagyobb gondot az jelenti, hogy a kukoricacsövek megtermékenyülése is komoly károsodást szenvedett. A csövek jelentős része nagymértékben maghiányos, a legtöbbön csak néhány szem árválkodik a csuhé alatt.

A szövetkezet vezetője szerint az idei esztendő kedvezőtlen természeti-éghajlati körülményeinek hatását, a száraz és időszakonként rendkívüli meleg időjárás negatív következményeit az intenzív kukoricatermesztési körzetekben rohamosan felszaporodott kukoricabogár kártétele még tovább fokozta. A rendkívül mohó kártevő ugyanis nemcsak a fiatal szárat rágja meg, és ezáltal a növény megdőlését, eltörését okozza, hanem kirágja a megtermékenyülés szempontjából fontos szerepet játszó bibeszálakat is, így azok nem tudják levezetni a csőbe a megporzás során rájuk rakódó ivarsejteket. Sajnos, az ellene való vegyi védekezés egyelőre nem eléggé hatásos, ugyanakkor nem is olcsó mulatság, hiszen a permetezés költségei hektáronként az ezer koronát is elérik. A gazdaságban, ahol évente mintegy kétezer hektáron termesztik a kukoricát, és a terméshozamok tekintetében nem számítanak különlegességnek a 8 tonna feletti terméshozamok sem, most az előzetes felmérések szerint azzal számolnak, hogy jó lesz, ha a hozamok elérik ennek az 50 százalékát.

Hasonló gondot nyomasztják a nyárasdi Agrotop részvénytársaság elnök-igazgatóját, Papp Istvánt is. A csallóközi gazdaság mintegy hétszáz hektáron termeszti a kukoricát, ebből idén húsz hektáron vetőmagnak valót termesztenek, illetve termesztettek volna. Az elnök sanyarú arckifejezéssel mutatja, hogy a kifejezetten külön gondoskodást is igénylő vetőmag-kukorica a szárazság miatt alig termékenyült meg, a csövek többségén csak egy-két mag található. Sajnos, a többi kukorica-parcellán is jól látható, hogy a csapadékhiány miatt bizony a növények egyes helyeken jelentősen visszamaradtak a fejlődésben. Laki Károly a részvénytársaság növénytermesztési részlegének brigádvezetője a határszemle során tréfásan jegyzi meg, normális években augusztusban már az embert is alig lehet meglátni a kukoricásban, idén még a nyulakat is megszámolhatják benne.

Ebben a kényszerhelyzetben nem tehetnek mást, minthogy próbálják ők is menteni a menthetőt. Papp István szerint, amit lehet, lesilóznak, de ennek a tápértéke várhatóan elmarad a várttól, illetve a megszokottól. Az előzetes felmérések szerint itt is csupán a terméshozamok felére lehet majd számítani a betakarításkor, s ez egy olyan gazdaságban, ahol a hozamok átlagosan nyolc tonna körüli szinten mozognak, már valóban komoly bevételkiesést sejtet.

„Mostanában sokan vélekednek úgy, hogy a gabonapiacon egyre növekvő igények miatt elszabadultak az árak. Kétségtelen, hogy a termények felvásárlási árai idén az előző évekhez képest növekedtek, de az eddigi terméseredmények és a várható hozamok alapján valójában csak mérsékelni tudják a termelőknél eddig keletkezett és várható kieséseket” – vélekedett a gazdaság vezetője. (sz)