A vörös lámpás Braganca

A portugáliai Braganca kisváros asszonyainak egy csoportja a városi önkormányzathoz és a helyi rendőrséghez fordult, hogy megpróbálják visszaszerezni a brazil örömlányok megjelenése óta megveszekedett férjüket. Ha a családi békét nem is sikerült ezzel helyreállítani, azt elérték, hogy lakhelyük, mint „vörös lámpás város”, nemzetközi hírnévre tett szert.

„A téboly hullámai öntötték el a várost” – fogalmaztak nyílt levelükben a magukat „bragancai családanyáknak” nevező feleségek a városukat ellepő brazil prostituáltak inváziója ellen tiltakozva. A hatóságokhoz intézett felhívásukban a „családokat felbomlasztó prostitúció pusztító vészének” megfékezését kérték.

Az észak-portugáliai Braganca éjszakai élete valójában nem sokban különbözik az ország egyéb területein zajlótól. De míg a nagyobb városokban vagy tengerparti üdülőhelyeken – a túlnyomórészt brazil és kelet-európai – éjszakai pillangók nem okoznak különösebb feltűnést, egy zárt közösségű kisvárosban már inkább szem előtt vannak. Az igen vallásos Bragancában pedig külön is számon tartják az eltérő kiejtésükről és főleg szabadosabb viselkedésükről, öltözékükről könnyen felismerhető brazil örömlányokat.

Hogy miért épp a spanyol határhoz igen közeli Braganca városát részesítik előnyben – a nyílt levél íróinak szavaival – „méltánytalan tevékenységük” színhelyeként a többnyire konzumnőként alkalmazott lányok, annak kézenfekvő magyarázata van. Ők, mint brazil állampolgárok, három hónapig tartózkodhatnak turistaként Portugáliában. A hosszabb tartózkodás legegyszerűbb módja, ha háromhavonta átruccannak a határ túloldalára, majd újból belépnek az országba. De volt, aki más magyarázattal is szolgált. A szabad piac és a konkurencia szabályai érvényesek erre a területre is – írta a Público című napilap. A tüzes brazil lányok ott telepednek le, ahol konkurencia híján „könnyen értékesíthetik szolgáltatásaikat”. Vagyis a fő probléma – legalábbis a lap szerint – a bragancai feleségek „hiányos innovatív képessége”. A családanyák felhívásukkal így csak azt érték el, hogy az egész ország rajtuk köszörülje a nyelvét.

Sőt, már a külföld is. A kisváros éjszakai élete a legnagyobb publicitást a világszerte több mint 30 millió példányban megjelenő amerikai Time magazintól kapta, amely címlapsztorivá léptette elő a brazil lányok ellen küzdő feleségek históriáját. Az Európa új vörös lámpás negyede címmel közölt riport láttán nemcsak Braganca városa tiltakozott a kéretlen reklám miatt, hanem a portugál kormány is nemtetszését fejezte ki. Attól tartanak ugyanis, hogy e hírnévnek köszönhetően Braganca felkerült a nemzetközi szexturizmus útvonalára, akkor, amikor a jövő nyáron rendezendő labdarúgó Európa-bajnokságra több százezer látogatót várnak az országba. A kormány mindenesetre egy időre felfüggesztette a Time-ban az Euro 2004 reklámkampányát, amelynek egyébként így szól a szövege: „Portugáliában a meccsen mindig a hosszabbítás a legjobb”.

Lisszabon, 2003. december