<p>Ezt másképp legyűrni nem is lehet, pusztán akaraterővel. Mind a színpadon, mind a hétköznapokban. Nem akaratos, „csupán” akarással tud élni: búcsúzáskor is erőtlen jobb karját nyújtja. Megszorítom, újra csak finoman. Halott jobbja a tenyerembe csúszik. A bal kéz, szerencsére, él. Sok mindent kapott a sorstól. Rosszat és jót egyaránt.</p>
A vers, az egy imádság - interjú Vas Ottóval a keddi Új Szóban
Hajdanán Komáromban találkoztunk először. Még gyerekszavalókként, országos versenyen. A privát beszélgetésekben mindig különös, csöppnyi humorral átszőtt derű árad belőle. Ám most, hogy előttünk a szavainkat rögzítő kütyü, végig komolyan beszél. Féltő szavakkal, aggódva – sok más mellett a szavalás művészetéről, egyéni gondolatvilágáról. Mert hetvenegy évesen, 1995 óta rokkantnyugdíjasként is nemcsak három és fél évtizednyi tanári pályájának emlékei éltetik, hanem a színpad is. Vas Ottóval ipolysági otthonában Miklósi Péter beszélgetett.
Az interjút az Új Szó keddi számában olvashatják!
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 08.02.
Miről ír a szombati Új Szó?
2024. 08.01.
Miről ír a pénteki Új Szó?
2024. 07.31.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.