Galántán a nemesek közbirtokossága a 18. században alakult meg, az egyház kegyura plébániát alapított és templomot építetett a mai Papdombon. A város legbefolyásosabb családja, az Esterházy-család, a protestáns vallásra áttérve újjáépítette az Árpád-korabeli templomot (1563) és a protestánsoknak juttatta.
A város legbefolyásosabb családjának emlékei
Rengett a föld
A Papdombtól a kórház irányában húzódott a Templomsori dűlő, itt találtak rá a 10-11. századból származó ómagyar temetőre, amely feltehetően Galánta első temetője volt. A papdombon álló templom pontosan meg nem állapítható időben (1781 és 1794 között) állítólag földrengés következtében pusztult el. 1794-ben Allagovich Sándor közadakozásból kezdte építtetni a mai kéttornyú plébániatemplomot. Az építkezés 1798-ig tartott, de felszentelésére csak 7 évvel később került sor. A templomot Szent István tiszteletére ajánlották föl. A templom szép műemléke a fából faragott feszület 1670-ből. Népies neve a Fekete Krisztus, amely a montreali világkiállítás egyház-művészeti pavilonját díszítette.
(Záreczky László írása alapján készítette Deák Katalin, Menyhárt Erzsébet és Mézes Melinda.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.