A többség a progresszív alapot választotta

A nyugdíjpénztáraknak három különböző típusú alapot kellett létrehozniuk, ügyfeleik maguk választhatják meg, hogy melyikbe akarnak tartozni. Az alapok a rájuk vonatkozó befektetési előírásokban különböznek, a legkockázatosabb befektetéseket a progresszív alap választhatja – ezek várható hozama a legnagyobb –, a konzervatív alap vagyona azonban csak a legbiztonságosabb, de egyben a legkisebb hozamot biztosító kötvényekbe, állampapírokba lehet fektetni. Az ügyfeleket korlátozza a törvény: bizonyos korhatár után alapot kell váltani.

Az ügyfelek túlnyomó többsége szívesen kockáztat a nagyobb hozam érdekében: a progresszív alapot választotta 68,84 százalékuk, a kiegyensúlyozott alap 26,97 százalékuk számára volt vonzóbb, a konzervatívba csak 4,19 százalékuk tartozik. Alapot – a törvényi korlátozások figyelembevételével – bármikor, díjmentesen lehet cserélni.

A progresszív alap

A befizetések 80%-át részvényekben, 20%-át kötvényekben és egyéb, kevésbé kockázatos befektetési formákban tarthatja. Ez az alap dolgozik a legnagyobb kockázattal, de várhatóan ez biztosítja majd a legmagasabb hozamot is. A hozam kockázata azért is magasabb, mert a pénztár csak a többi nyugdíjpénztár hasonló alapjai által biztosított hozam 50 százalékáig köteles kiegészíteni a kezelt vagyon hozamát. A biztosítottnak legkésőbb 15 évvel a nyugdíjkorhatár előtt másik, biztonságosabb alapot kell választani, a kiegyensúlyozott vagy a konzervatív alapot választhatja.

A kiegyensúlyozott alap

A befizetések 50%-át részvényekben, 50%-át kötvényekben és egyéb, kevésbé kockázatos befektetési formákban tarthatja. A befektetési kockázat csökken, de várhatóan a hozam is alacsonyabb lesz. A nyugdíjpénztárnak a konkurencia által működtetett hasonló alapok hozamának legalább 70 százalékát nyújtania kell, ellenkező esetben eddig a határig saját vagyonából kell kiegészítenie az alap hozamát. A biztosítottnak legkésőbb a nyugdíjkorhatár előtt 7 évvel át kell lépnie a legbiztonságosabb, a konzervatív alapba.

A konzervatív alap

A befizetések 100%-át kötvényekben és kevésbé kockázatos befektetési formákban kell tartania, részvényekbe már nem fektetheti. Ez a legbiztonságosabb alap, de csak a alapban lévő vagyon reálértékének megőrzését szolgálja, valós hozamot várhatóan nem fog biztosítani. A nyugdíjpénztárnak a konkurencia által működtetett hasonló alapok hozamának legalább 90%-át nyújtania kell, ellenkező esetben saját vagyonából kell kiegészítenie az alap hozamát eddig a határig. Ezek az intézkedések a megtakarítás értékállóságát igyekeznek biztosítani a nyugdíj előtti időszakban, mivel a részvények esetén fennállhat annak veszélye, hogy rövid távon nagyobb értékesés következik be, melynek hatását már a nyugdíjkorhatár eléréséig nem lehet kiküszöbölni. (lpj)