A szója nemcsak fehérjeforrás, a talajt is javítja

Mivel az állati eredetű fehérjék, főleg a csontlisztek takarmányozásra való kihasználását az utóbbi években fellépő különböző veszélyes állati megbetegedések (BSE stb.) miatt nálunk is leállították, a takarmánykeverékekben is egyre jelentősebb szerepet kap. Szlovákiában a termesztés az előző időszakban főleg a kelet-szlovákiai síkságra korlátozódott, újabban azonban már az ország egyéb termesztő körzeteiben is meghonosodni látszik. Idén például már több mint 10 ezer hektárt vetettek belőle. Ebben vélhetően nagy szerepe van a szójatermesztők, -feldolgozók és -értékesítők szlovákiai szövetségének, valamint a lévai székhelyű Interagros Kft.-nek is, amelyek szervezésében szeptemberben a Kamocsai Mezőgazdasági Szövetkezet 60 hektáros parcelláján mutatták be az érdeklődőknek a hazai termesztésre ajánlott ismert és legújabb szójafajtákat.

A szójatermesztők szövetsége nevében Radoslav Kantorák bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a szervezetük arra törekszik, hogy a hazai termelők számára lehetőséget, technológiát és fajtákat biztosítsanak ahhoz, hogy a drága szójabehozatalt saját termésből helyettesíthessék. A szója 10-12 ezer korona közötti tonnánkénti behozatali ára ugyanis mindenképpen elgondolkodásra kell késztesse a termelőket, annál is inkább, mivel az utóbbi években kinemesített fajták már lehetővé teszik, hogy a mi környezeti feltételeink között is megfelelő hozamot és minőséget érjünk el. Szavait megerősítette Plauter László a kamocsai szövetkezet elnöke, aki a tavaly 3,6 tonnás átlagtól némileg alacsonyabb hozamokat - 3,3-3,5 t/ha – várt az idén, de a termény állattenyésztésben kiváltott kedvező hatását valóban elismerésre méltónak tartotta. Jozef Palacka az Interagros Kft. képviselője, a termesztés jelenlegi helyzetét elemezve elmondta, hogy a 2-2,5 tonnás hozamok felett a szója termesztése már rentábilis, a kanadai Hyland Seeds általuk forgalmazott fajtái pedig ettől már jóval magasabb terméspotenciállal rendelkeznek.

A szójatermesztés fejlesztésének hazai lehetőségeit három fő problémakörre bontva elemezte Ján Fecenko, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem professzora. S noha a hazai termelők körében még mindig vita tárgya, hogy a szójaszükségletet behozatalból vagy hazai termesztésből fedezzük, napjainkban az új fajták tulajdonságai révén már nálunk is elfogadható hatékonysággal termeszthető ez a fontos növény, s ezért nem lehet kérdés, hogy főleg az állattenyésztéssel rendelkező gazdaságokban foglalkozzanak vele. A gabonapiaci értékesítési nehézségek miatt akár a termékszerkezet váltásában is gondolkodhatnak a gazdák, nevezetesen, hogy a gabonafélék mellett a szója termesztésére térjenek át. A professzor felvetette, hogy noha aa szója a genetikailag módosított termények közé tartozik, az utóbbi 10 év alatt hivatalos formában semmiféle adat nem jelent meg arról, hogy netán valamilyen betegséget okozott volna. Kanadában például a fajták 90 százalékát már ilyen GMO-változatban termesztik. Természetesen a megfelelő hozamokhoz megfelelő tápanyagellátás kell, ezért fontos, hogy a növényállomány megkapja az igényelt nitrogén- és egyéb tápanyag-mennyiséget. A kamocsai szabadföldi kísérletekben szintén ún. azobaktériumokat alkalmaztak a növényállomány tápanyagszükségletének kielégítésére. A talajvizsgálati minták eredményei alapján például ezeken a parcellákon ősszel semmilyen műtrágyát nem adagoltak, s tavasszal is csupán az Azohyz nevű Azobacter Chloocumot tartalmazó készítményt dolgozták be a talajba.

A szakmai bemutatón 12 fajtával (Emerson, Enterprise, Castle, Crystal, Belmont, Gentry, Darcy, Kent, London, Dorata, Dolores, Merlin) ismerkedhettek meg az érdeklődők. Rácz József, az Interagros szakembere tájékoztatójában kiemelte az a fajták hozamképességét, amely a mi feltételeink között is jelentősen meghaladja a 3 t/ha, sőt, optimális feltételek között a 4 tonna feletti hozamok sem számítanak különlegességnek. Az Emerson és az Enterprise például már a közös uniós fajtajegyzékben is szerepel, tehát nálunk is termeszthető, átlagosan 3,5 tonnás hozamot adott, de volt olyan év, amikor a 4,29 t/ha-t értek el belőle. A Crystal 3 éve szerepel a fajtakísérletekben kései fajta, október elején érik, szintén szép hozamokat ad, akárcsak a Belmont. A Merlin és a Dolores pedig kifejezetten nagyon korai fajtának számít. A Gentry determinált fajta jellegzetessége, hogy az első kalászokat nagyon alacsonyan képezi a száron, ezt különböző megfontolásból érdemes lehet figyelembe venni. Rácz József tájékoztatása szerint a hazai termesztők immár négy éve ismerik ezeket a fajtákat. A termesztés folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, s az előzetes felmérések alapján a vetésterület országos szinten 5 éven belül a jelenlegi 10 ezerről akár 30-35 ezer hektárra emelkedhet. „A biztonságos termelés alapja a bevált és nyilvántartott fajták termesztése”, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezeket a szójafajtákat jelenleg mintegy 260 hektáron vetőmagnak továbbszaporításra is termesztik annak érdekében, hogy a hazai piac igényeit el tudják látni. Mivel ezeket a kanadai fajtákat eredetileg a magasabban fekvő földrajzi szélességű térségek feltételei között nemesítették, az itteni kedvezőbb feltételek között képesek termelési potenciáljuk kiteljesedésére.

A fajták bemutatása mellett ezeken a rendezvényeken a látogatók áttekintést kapnak az alkalmazott termesztéstechnológiáról, ismertetik és összehasonlítják az egyes növényvédelmi készítmények és technológiák hatékonyságát a gyomirtásban valamint a növényállomány egészségi állapotának megőrzésében. A szabadföldi kísérletekben részt vállaló növényvédelmi cégek (FN Agro, Arysta, BASF, Du Pont) képviselői alapvetően elégedetten állapíthatták meg, hogy a szója védelmében az alkalmazott készítményeik megfelelő hatékonysággal érvényesültek, s ez a növényállományok állapotán is látszott. Ráadásul a szója a búzával ellentétben nem különösebben igényes a növényvédelemre, így ha a gabonapiacon uralkodó értékesítési gondokra növényváltással reagálnának a termelők, az új termesztéstechnológiára való áttérés nem jelenthetne különösebb gondot számukra.

Mikle Tibor a Saatbau Linz kereskedelmi képviselője szerint ráadásul a szója nemcsak kiváló fehérjeforrás, hanem a vetésforgóban is komoly szerepet játszhat a talaj szervesanyag-tartalmának javításában, a nitrogén megkötésében. A szója gyökerei akár 1,3 m mélyre lejutva lazítják a talajt, s megfelelő vetésforgóban hektáronként 80-100 kg nitrogént képesek megkötni. A korai fajták bevezetésével a hazai feltételek között is megfelelő terméshozamok érhetők el, s mivel az utóbbi időben a szója feldolgozásában nálunk is történt előrelépés (pörkölés, szójaliszt-készítés, olajkinyerés), ez az ágazat további hazai fejlesztését is elősegítheti. (szil)