A Suzuki SX4 S-Cross esett át a legradikálisabb ráncfelvarráson

Szerencsére abba a kategóriába tartozik, amelynek külsejét idővel meg lehet szokni, talán még szeretni is. Az autó önmagában jó és kényelmes, csak azt az orr-részt ne szabták volna ennyire félre.

Ha lenne rá lehetőség, a Suzuki ezen modelljén az elhibázott plasztikai műtétek helyrehozására szakosodott Paul Nassif és Terry Dubrow sebészek valóságshow-jába küldeném. Lehet, tudnának kezdeni valamit ezzel a túlzásba vitt ráncfelvarrással, ám az sem kizárt, hogy elutasítanák a feladatot.

Kétség nem fér hozzá, hogy az SX4 S-Cross esett át az elmúlt évek egyik legradikálisabb átalakításán. Teljesen átdolgozták az autó orr-részét, minek köszönhetően ugyan robusztus külsőt kapott, de ez a váltózás mégis túl negatívan befolyásolja az összhatást.

Minőségi kivitelezés

Az utastérben már valamivel visszafogottabb munkát végeztek a tervezők. Tény, hogy a kemény műanyag dominál mindenütt, a kivitelezés viszont minőségi. A kínálatban új médiarendszer jelent meg navigációval és érintőképernyővel. Ami tetszett, hogy a volán mögött meglepően magasan ül a sofőr, az autóból így nagyon jó a kilátás. Ezt nemcsak útközben, hanem parkoláskor fogják a leginkább értékelni. Elöl, hátul és a csomagtérben egyaránt sok hely van, 430 liter áll rendelkezésre a poggyász elhelyezésére.

Az autó alapfelszereltségében kapunk négy elektromosan vezérelt ablakot, USB kimenettel rendelkező rádiót bluetooth-tal, tempomatot vagy könyöktartót. A kiegészítő felszereltség része aztán az automatikus vészfékező rendszert, vagy a nyitható üvegtető. Apropó a tesztautó adaptív tempomatjának radarja sűrű esőben nem működött, minek következtében az egész sebességtartó rendszer hibát jelzett és kikapcsolt. Azt, hogy egyedi hibáról van szó vagy minden modellben így viselkedik-e a sebességtartó, nem sikerült megtudnom. Egyébként míg működött, addig az autó úgy 30 km/órás sebességre tudott lefékezni önállóan.

A motor jobb a kelleténél

A motorházban 1,4 Boosterjet elnevezésű erőforrás volt, ami alatt egy négyhengeres 103 kW (140 LE) teljesítményű motort kell érteni, 220 Nm-es forgatónyomatékkal. Ami a teljesítményét illeti, a tesztelt modellben abszolút megfelelőnek bizonyult, országúton és sztrádán is kellő dinamikával rendelkezik.

Az élesre konfigurált gézpedálnak köszönhetően az autó minden kereszteződésről szó szerint kistartol, így a gáz- és a fékpedállal való munkát is egy ideig szokni kell, hogy a gyorsulás és lassulás is folyamatos és kényelmes legyen.

Az Allgrip rendszer forgatható vezérlőgombjának elfordításával tudjuk megmondani az autónak, milyen terepen vezetünk. A S-Cross ugyan nem sportautó, de a gyorsabb tempóval sincs problémája. A járgány négykerék-meghajtású, a kínálatban viszont elsőkerék-meghajtású változat is szerepel, az összes modellhez jár a Start/Stop rendszer. A fogyasztás városban 6,7 liter volt száz kilométeren, a legjobb, öt liter alatti értékeket országúton fogják elérni. Sztrádán 6,9 litert fogyasztott az autó 100 kilométeren.

Végezetül

A Suzuki SX4 S-Cross egy praktikus, SUV-re játszó tágas crossover. A négykerék-meghajtásnak hóban és terepen veszik majd hasznát a leginkább. A négyhengeres benzines erőforrás nem okoz csalódást, ebbe az autóba ideális választás lehet ugyanúgy, mint az automata sebességváltó. Az adaptív tempomat túl érzékenyen reagált az előttem haladóautókra, nem ártana, ha kicsit nagyobb érzékkel állítanák be a rendszert. A fékezése túl agresszív, a gyorsulás pedig kicsit lomha az automata sebességtartó üzemmódban.

Az S-Crossnak elvileg valamivel nagyobb és tágasabb modellnek kellene lennie a Vitaránál. A különbség ugyan kicsi, de érezhető. Ennek ellenére is teljesen mindegy, melyiket fogják választani, a járgányok egyike sem fog csalódást okozni – még az S-Cross sem, ha megbarátkoznak a formájával.