A Naprendszer eredetéről mesélhet a Tagish-tavi meteorit

A szokatlan kolloidkristályok abból az ősi csillagközi porfelhőből származhatnak, amelyből a Nap, valamint a Naprendszer bolygói keletkeztek 4,6 milliárd évvel ezelőtt - vélik japán kutatók, akik elméletüket az Amerikai Kémiai Társaság folyóiratában, a Journal of the American Chemical Society legújabb számában ismertetik.

Mint Cukamoto Kacuo, a Tohoku Egyetem professzora kollégáival rámutat, magnetitkristályokról van szó. A tudósok korábban úgy vélték, hogy mesterségesen nem lehet ilyen kristályokat előállítani, mivel a magnetit erős mágneses tulajdonságai miatt az atomok túl "szorosan" tapadnának egymáshoz - olvasható a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com) tudományos hírportálon.
"Meggyőződésünk szerint, amennyiben sikerülne szintetizálni magnetitkristályokat, ezeket az új elektronikai és optikai berendezésekben lehetne sikerrel alkalmazni" - hangsúlyozza Cukamoto Kacuo professzor.
A meteoritban kolloidkristályok csak meghatározott körülmények között alakulhattak ki, amelyeknek az égi vándor létrejöttekor kellett létezniük.
"Mindenekelőtt bizonyos mennyiségű folyékony víznek kellett lennie a meteoritben a kolloidszemcsék diszpergálásához. Ennek a víznek parányi üregekben kellett összegyűlnie, ahol lezajlott a kristályosodás folyamata. E feltételekből, valamint a hasonló meteoritok jellemzőiből kiindulva úgy véljük, hogy a kristályok 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakulhattak ki" - emelték ki a szerzők.
Diszpergálás olyan fizikai-kémiai folyamat, amelynek során valamely anyag (a diszperz rész) igen apró részecskékre felosztva keveredik egy másik anyaggal, az úgynevezett diszperziós közeggel). Általános értelemben az oldódás is diszpergálás, szorosabb értelemben azonban csak a kolloid rendszerek képződését szokás diszpergálásnak nevezni.