A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVSZÁMOKBAN

augusztus 31. Hitler 1. számú hadműveleti utasítása.

szeptember 1. Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot.

szeptember 5. A lengyel csapatok viszszavonulnak a Visztula mögé.

szeptember 6. Francia csapatok átlépik a német határt.

szeptember 14. Magyarország nem hadviselőnek nyilvánítja magát.

szeptember 17. A német csapatok befejezik a lengyel hadsereg bekerítését.

szeptember 22. Lemberget (Lvov) elfoglalják a szovjet csapatok.

szeptember 23. Magyarország és a Szovjetunió között helyreáll a diplomáciai kapcsolat.

szeptember 27. Varsó kapitulál.

szeptember 28. Német-szovjet barátsági szerződést írnak alá Moszkvában.

október 6. Kock és Lublin körzetében az utolsó lengyel egységek is leteszik a fegyvert.

október 8. Nyugat-Lengyelországot bekebelezi a német birodalom.

október 10. Franciaország elutasítja a német békeajánlatot.

november 3. Az Egyesült Államok kongresszusa módosítja a semlegességi törvényt, ezzel lehetőség nyílik fegyverszállításra a hadviselő felek részére.

november 30. Szovjet csapatok hadüzenet nélkül megtámadják Finnországot.

1 9 4 0

január 5-8. Suomussalminál a finn csapatok súlyos vereséget mérnek a szovjetekre.

január 27. Megkezdődik a Norvégia és Dánia elleni agressziós terv kidolgozása.

március 12. Moszkvában aláírják a szovjet-finn fegyverszünetet.

március 18. Hitler–Mussolini találkozó a Brenner-hágónál.

április 9. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát.

április 14-17. Brit és francia csapatok szállnak partra Norvégiában.

április 27. Himmler parancsa nyomán koncentrációs tábort létesítenek a lengyelországi Auschwitzban.

május 10. Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utóda Winston Churchill.

május 15. Hollandia kapitulál. Londonban holland emigráns kormány alakul.

május 17. A németek elfoglalják Brüszszelt.

május 24. Hitler Dunkerque előtt leállítja a német támadást.

május 28. Belgium feltétel nélkül kapitulál, a kormány Londonba menekül.

június 3. Mussolini közli Hitlerrel hadba lépési szándékát.

június 9. Norvégia kapitulációja.

június 14. A németek bevonulnak Párizsba.

június 18. Hitler–Mussolini megbeszélés Franciaország további sorsáról.

június 22. Compiegne-ben Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek előtt.

június 24. Rómában aláírják az olasz-francia fegyverszünetet.

július 10. Teleki Pál magyar miniszterelnök Münchenben Hitlerrel tárgyal.

július 11. Pétain teljhatalmat kap. A francia kormány Vichy-be költözik.

július 19. Hitler „utolsó békeajánlata“ Nagy-Britanniának.

július 31. A Führer titkos utasítást ad a Szovjetunió elleni támadási terv kidolgozására.

augusztus 16. Turnu Severinben román-magyar tárgyalások kezdődnek. A megbeszélések 24-én eredménytelenül érnek véget.

augusztus 17. Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró háborút.

augusztus 25. Az első brit légitámadás Berlin ellen.

augusztus 30. A második bécsi döntés: Észak-Erdély és a Székelyföld Magyarországhoz kerül.

szeptember 6. Horthy Miklós kormányzó bevonul Nagyváradra. Károly román király lemond fia, Mihály trónörökös javára.

szeptember 15. Óriási légiütközet Anglia felett

szeptember 27. Berlinben Németország, Olaszország és Japán aláírják a háromhatalmi egyezményt.

október 23. Spanyolország kinyilvánítja, hogy nem lép be a háborúba.

október 28. Olasz támadás Görögország ellen.

november 2-3. Görög ellentámadás, amely visszaveri az olaszokat.

november 3. Brit csapatok érkeznek Görögországba.

november 14-22. A görögök ellentámadásba mennek át, mely során kiverik az olaszokat Görögországból.

november 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

november 23. Románia csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez.

november 24. Szlovákia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

december 12. Belgrádban Jugoszlávia és Magyarország örök barátsági szerződést kötnek.

december 18. Hitler 21. sz. hadműveleti utasítása: támadási előkészületek a Szovjetunió ellen (Barbarossa-terv).

1 9 4 1

január 1-2. Légitámadások Bréma ellen.

január 20-23. A Vasgárda sikertelen puccskísérlete Romániában

január 22. Tobruk brit kézre kerül.

február 12. Megalakul a Német Afrika Hadtest. Parancsnoka Erwin Rommel.

február 24. A britek támadást indítanak Abesszínában.

március 1. Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

március 2. A németek bevonulnak Bulgáriába.

március 20. Moszkvában 1848-as honvédzászlókat adnak át a magyar követnek.

március 25. Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

március 27. Hitler 25. sz. hadműveleti utasítása Jugoszlávia megtámadásáról.

március 30. Budapesten magyar-német megállapodás a Jugoszlávia elleni közös hadműveletekről.

április 2. Részleges mozgósítás Magyarországon.

április 3. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lesz. Utóda Bárdossy László.

április 10. A németek elfoglalják Zágrábot.

április 11. Magyar hadmozdulatok kezdődnek Jugoszlávia elen.

április 12. Német csapatok elfoglalják Belgrádot.

április 17. Jugoszlávia kapitulációja.

április 20-23. A görög csapatok leteszik a fegyvert.

április 24. Hitler – Horthy találkozó Mönichkirchenben.

április 24-29. A britek kivonulnak Görögországból.

május 15. A Barbarossa-terv megkezdésének első kitűzött időpontja.

június 15. Horvátország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

június 22. Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót. Olaszország és Románia hadat üzen a Szovjetuniónak.

június 23. Szlovákia hadat üzen a Szovjetuniónak.

június 25. Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.

június 26. Ismeretlen hovatartozású repülőgépek Kassát bombázzák. 32 halott.

június 27. Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak.

július 7. A jugoszláv kommunisták J. Broz (Tito) vezetésével fegyveres felkelést indítanak a németek ellen.

július 9. A német csapatok megsemmisítik a szovjet Nyugati Front csapatainak zömét.

augusztus 7. Sztálin lesz a szovjet fegyveres erők főparancsnoka

augusztus 25. Brit és szovjet egységek megszállják Iránt.

augusztus 27. Kamenyec-Podolszkban két napon át tartó öldöklésben német SS katonák kb. 16 ezer, Magyarországról kitelepített zsidót mészárolnak le.

szeptember 8. A németek elérik a Névát. Megkezdődik Leningrád ostroma.

szeptember 19. A németek beveszik Kijevet.

október 2. A németek megkezdik a Tájfun-hadműveletet, melynek célja Moszkva elfoglalása.

október 11. A magyarok elérik a Donyec folyót.

november 5. Szevasztopol ostromának kezdete.

november 15. Átmeneti szünet után a németek folytatják Moszkva ostromát.

november 18. A britek támadásba lendülnek Észak-Afrikában.

december 5. A Vörös Hadsereg ellentámadást indít Moszkvánál.

december 7. Japán hadüzenet nélkül megtámadja az amerikai támaszpontot Pearl Harbornál. Anglia hadat üzen Finnországnak, Magyarországnak és Romániának.

december 8. Japán hadat üzen az USA-nak, Nagy-Britanniának, Kanadának és Ausztráliának. Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak és Olaszországnak.

december 9. A japánok elfoglalják Bangkokot.

december 11. Németország és Olaszország hadat üzennek az USA-nak. Német-olasz-japán közös hadviselésre vonatkozó egyezmény.

december 12. Magyarország és Románia hadat üzennek az USA-nak. India hadat üzen Japánnak.

december 13. Rommel ellentámadása Észak-Afrikában. Bulgária hadat üzen az USA-nak és Nagy-Britanniának.

december 19. Hitler átveszi a szárazföldi erők közvetlen főparancsnokságát.

december 22. A japánok partra szállnak a Fülöp-szigeteken.

1 9 4 2

január 4. Dél-Bácskában magyar csapatok „partizánvadászat“ címén szerb polgárokat gyilkolnak meg Zsablyán és Csurgón.

január 11. A japánok elfoglalják Kuala Lumpurt, valamint támadást indítanak Indonézia ellen.

január 18. Német-olasz-japán katonai egyezményt írnak alá Berlinben.

január 21. Rommel offenzívát indít Kirenaika visszavételére.

február 1. Norvégiában megalakul a Quisling vezette kormány.

február 12. A Scharnhorst és a Gneisenau német csatacirkálók, ill a Prinz Eugen nehézcirkáló áttörnek a La Manche-csatornán.

február 19. Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választják.

február 23. Washingtonban aláírják az amerikai-brit kölcsönbérleti egyezményt.

február 24. Mozgósítják a 2. magyar hadsereget.

március 10. Megalakul a Kállay Miklós vezette kormány.

április 11. Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra.

április 18. A Hornet amerikai anyahajóról felszálló B-25-ösök Tokiót bombázzák.

május 4-8. Japán-amerikai tengeri csata a Korall-tengeren.

május 9. Szovjet támadás Donyec térségében.

május 26. Brit-szovjet szövetségi szerződést kötnek Londonban.

május 27. Prágában merényletet követnek el R. Heydrich ellen, aki június 4-én belehal sérüléseibe.

május 30-31. Ezer brit bombázó támadja Köln városát.

június 3-7. A fordulat kezdete a Csendes-óceánon: Midway mellett az amerikaiak súlyos csapást mérnek a japán flottára.

június 5. Az USA hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának.

június 9-10. Heydrich halálát megboszszulandó a németek elpusztítják a csehországi Lidicét.

június 23. Rommel csapatai átlépik az egyiptomi határt.

június 30. A németek elérik El-Alameint.

július 1. Német és román csapatok 250 napi ostrom után elfoglalják Szevasztopolt.

július 6. A magyar csapatok előőrsei elérik a Dont.

július 17. Megkezdődik a volgai csata.

augusztus 12. Churchill Moszkvában tárgyalásokat kezd Sztálinnal.

augusztus 17. Sikertelen brit-kanadai partraszállás Dieppe-nél.

augusztus 20. Horthy István kormányzóhelyettes az orosz fronton halálos repülőbalesetet szenved.

augusztus 21. Német zászló az Elbruszon, a Kaukázus legmagasabb csúcsán.

augusztus 22. Brazília hadat üzen Németországnak és Olaszországnak.

augusztus 26. Zsukov tábornokot kinevezik Sztálin helyettesévé.

szeptember 4. Az első légitámadás Budapest ellen.

szeptember 10. A Kaukázusban elakad a németek támadása. A németek Sztálingrádtól délre is elérik a Volgát.

október 18. Hitler kiadja hírhedt kommandóparancsát.

október 23. Montgomery támadásba lendül El-Alameinnél.

november 4. Rommel visszavonulási parancsot ad ki.

november 8. Torch-hadművelet: szövetséges partraszállás Észak-Afrika nyugati részén.

november 9. A németek hídfőállást létesítenek Tuniszban.

november 11. Végső német roham Sztálingrád ellen.

november 13. A brit csapatok elfoglalják Tobrukot.

november 14. Német partraszállás Tuniszban.

november 19. Támadásba lendül a szovjet Délnyugati és Doni Front.

november 20. Offenzíva a Sztálingrádi Fronton is.

november 23. Kalacsnál bezárul a gyűrű Sztálingrád körül.

december 21. Elakad a Sztálingrádnál bekerített csapatok felmentésére indított német támadás.

december 28. A németek megkezdik a visszavonulást a Kaukázusból.

1 9 4 3

január 10. Megkezdődik a „Kalco“-hadművelet, a Sztálingrádnál bekerített német hadsereg felszámolása.

január 12. Szovjet ellentámadás Leningrád térségében. A szovjet Voronyezsi Front offenzívájának megindulása. A 2. magyar hadsereg katasztrófájának kezdete.

január 14. A szovjet csapatok Urivnál áttörik a magyar védelmet.

január 18. A szovjet csapatok rést nyitnak a leningrádi blokádon.

január 24. A 2. magyar hadsereget kivonják az arcvonalból. Jány Gusztáv vezérezredes kiadja nevezetes hadparancsát.

január 25. Szovjet csapatok elfoglalják Voronyezst.

január 26. Sztálingrádnál kettévágják a német erőket.

január 31. Seydlitz tábornok kapitulál Sztálingrádban.

február 1. Paulus tábornagy fogságba esik.

február 2. A 6. német hadsereg utolsó erői is kapitulálnak Sztálingrádnál. 90 ezer katona esik fogságba.

február 3. Németországban 4 napos nemzeti gyászt rendelnek el.

február 8. Szovjet csapatok beveszik Kurszk városát.

február 14. Rommel sikeres támadása Afrikában, a Kasserine-hágónál.

február 18. Goebbels meghirdeti a „totális háborút“.

február 19. Német ellentámadás indul a szovjetek Déli Frontja ellen.

március 2. Tengeri ütközet a Bismarck-szigeteknél. Az amerikaiak elsöprő győzelmet aratnak a japánok felett.

március 9. Rommel betegszabadságra megy, utóda von Arnim vezérőrnagy.

március 16. A szövetségesek támadásba lendülnek a Mareth-vonalon.

április 13. A németek bejelentik, hogy Katyn mellett kb. 4000 lengyel tiszt tömegsírjára bukkantak. A kivégzéseket a szovjet titkosrendőrség hajtotta végre.

április 17. Horthy klessheimi látogatása Hitlernél.

április 19. Fellázad a varsói gettó. A május 16-ig tartó harcokban 12 ezer felkelő elesik, később 30 ezer foglyot agyonlőnek, 7 ezret megsemmisítő táborok gázkamráiban végeznek ki.

április 24. Megkezdődik a 2. magyar hadsereg hazaszállítása.

április 26. A Szovjetunió a katyni ügy miatt megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a londoni lengyel emigráns kormánnyal.

április 30. Totális mozgósítás Japánban.

május 13. Afrikában véget ér a háború, 250 ezer német és olasz katona teszi le a fegyvert.

május 24. Dönitz a nagy veszteségek miatt visszarendeli a német tengeralattjárókat az Atlanti-óceánról.

június 30. Az amerikaiak partra szállnak a Salamon-szigeteken.

július 5. Német ellentámadás indul Kurszk térségében.

július 10. Megkezdődik a Husky-hadművelet: a szövetségesek partra szállnak Szicíliában.

július 19. Hitler–Mussolini találkozó Feltre-ben.

július 22. Az amerikaiak beveszik Palermót.

július 25. Az olasz uralkodó felmenti Mussolinit. Utóda Badoglio marsall.

augusztus 3. Szovjet ellentámadás indul a Voronyezsi és a Sztyeppei Fronton.

augusztus 17. Szicília egésze a szövetségesek kezére kerül.

szeptember 3. A Badoglio-kormány aláírja a feltétel nélküli kapitulációt.

szeptember 8. Nyilvánosságra hozzák az olasz megadást. A Donyec-medence egésze a szovjetek kezén.

szeptember 9. A németek megszállják Észak- és Közép-Olaszországot.

szeptember 10. A németek megszállják Rómát.

szeptember 12. Német ejtőernyősök Otto Skorzeny vezetésével kiszabadítják a fogságban lévő Mussolinit.

szeptember 18. A szövetségesek megszállják Szardíniát.

szeptember 30. A Margarethe-terv: Magyarország német megszállásának első terve.

október 4. A szövetségesek elfoglalják Korzikát.

október 23. A szovjet csapatok átkelnek a Dnyeperen.

november 5. Amerikai támadás Rabaulban a japán flotta ellen.

november 6. Kijev visszafoglalása.

november 28. Megkezdődik a teheráni konferencia Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével. A megbeszélések december 1-jéig tartanak.

december 7. Eisenhowert kinevezik a szövetséges partra szálló csapatok főparancsnokává.

1 9 4 4

január 4. A szovjet csapatok átlépik a szovjet-lengyel határt.

január 6. Mozgósítják az 1. magyar hadsereget.

január 14. Szovjet támadás indul Leningrádnál a blokád teljes felszámolása érdekében.

január 27. Leningrád felszabadul az ostrom alól.

február 15. A szövetségesek ostromot indítanak Monte Cassino ellen. A küzdelmek május 18-ig tartanak.

február 18. A német Észak hadseregcsoport visszavonul a Narváig.

február 23. A németekkel való együttműködés vádjával a Kaukázusból kitelepítik a csecsen és az ingus népeket.

március 12. Hitler kiadja a parancsot Magyarország megszállására.

március 18. Hitler–Horthy találkozó Klessheimben, ahol a német diktátor bejelenti a katonai megszállást.

március 19. A németek megszállják Magyarországot. Hitler Edmund Veesenmayert teljhatalmú magyarországi megbízottnak és német követnek nevezi ki. A Gestapo németellenes politikusokat és közéleti személyiségeket tartóztat le Magyarországon.

március 23. Megalakul a Sztójay Döme vezette új magyar kormány.

április 8. A szovjet csapatok elérik a szlovák határt.

április 17. Az 1. magyar hadsereg támadásba lendül Galíciában.

május 12. A Krím-félsziget egésze szovjet kézen.

május 15. De Gaulle ideiglenes francia kormányt alakít. Megkezdődik a magyarországi zsidók deportálása, elsősorban Auschwitzba.

május 18. A szövetségesek Monte Cassinonál áttörik a német állásokat. Kollaborálás vádjával kitelepítik a krími tatárokat.

június 4. A szövetséges csapatok bevonulnak Rómába.

június 6. A D-Day: megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása.

június 12. A V-1 szárnyasbombák első tömeges bevetése London ellen.

június 18. Az amerikaiak elfoglalják a Mariana-szigeteket.

június 19. A japán flotta támadása a Fülöp-szigeteknél.

június 23. A Bagratyion-hadművelet kezdete: szovjet offenzíva a német Közép hadseregcsoport ellen.

július 6. Horthy leállítja a budapesti zsidók deportálását.

július 13. Kelet-Galíciában nagy szovjet offenzíva indul.

július 20. Stauffenberg ezredes sikertelen merényletet követ el Hitler ellen.

július 23. Magyar vereség Galíciában. Az 1. magyar hadsereg a Kárpátokig vonul vissza.

július 31. Az I. Balti Front kijut a Rigai-öbölhöz. Normandia egésze a szövetségesek kezén.

augusztus 1. Kitör a varsói felkelés.

augusztus 19. Párizsban felkelés tör ki a németek ellen.

augusztus 23. Romániában németellenes államcsíny zajlik le, az ország fegyverszünetet kér. Szovjet csapatok Kisinyovnál jelentős német erőket kerítenek be.

augusztus 25. Románia hadat üzen Németországnak. Párizs felszabadul, de Gaulle diadalmenetben vonul be a francia fővárosba. Lakatos Géza az új magyar miniszterelnök.

augusztus 29. Megalakul a Lakatos-kormány. Kitör a szlovák nemzeti felkelés.

szeptember 2. Finnország elfogadja a szovjetek fegyverszüneti feltételeit, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal.

szeptember 5. Román-magyar összecsapások Dél-Erdélyben.

szeptember 6. A 2. Ukrán Front behatol Erdélybe.

szeptember 7. Románia hadat üzen Magyarországnak.

szeptember 8. Az első V-2 támadás London ellen.

szeptember 13. Szovjet légitámadás Budapest ellen. Magyar csapatok elfoglalják Aradot.

szeptember 20. A szovjetek átlépik a lengyel-szlovák határt.

szeptember 23. A szovjetek átlépik a trianoni román-magyar határt.

szeptember 28. Faragho Gábor vezérezredes vezetésével fegyverszüneti delegáció indul Moszkvába.

október 2. A varsói felkelés leverése.

október 5. A szovjetek Kurlandban bekerítik a német Észak hadseregcsoportot.

október 6. Szovjet offenzíva indul a Tiszántúlon Debrecen irányába. Szovjet és csehszlovák csapatok elfoglalják a Duklai-hágót.

október 9. Churchill tárgyalásokat kezd Moszkvában, ahol Sztálinnal megköti az ún. „százalékos megállapodás“-t.

október 11. Horthy elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket.

október 12. A szovjetek elfoglalják Nagyváradot.

október 15. Horthy a rádióban bejelenti a fegyverszünetet. Nyilas hatalomátvétel, a „kiugrási kísérlet“ megbukik.

október 16. Horthy kormányzó lemond, és Szálasit kinevezi miniszterelnöknek.

október 17. A nyilaskormány elrendeli a totális mozgósítást.

október 21. A szövetségesek elfoglalják az első jelentős német várost, Aachent.

november 7. Rooseveltet negyedszer is az USA elnökévé választják.

november 12. Brit bombázók elsülylyesztik a Tirpitz német hadihajót.

december 4. Hitler–Szálasi találkozó Berlinben.

december 16. Nagyerejű német ellentámadás indul az Ardennekben.

december 21. Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

december 22. Megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány.

december 28. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak.

december 30. Megkezdődik Budapest ostroma.

1 9 4 5

január 1. A németek támadást indítanak Budapest felmentésére.

január 5. Bicskénél elakad a németek offenzívája.

január 17. Varsó felszabadul.

január 18. Pestről kiűzik a németeket.

január 20. Moszkvában a magyar küldöttség aláírja a fegyverszüneti megállapodást.

január 29. Zsukov csapatai elérik az 1938-as német határt.

február 4-11. A jaltai konferencia az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormányfőinek részvételével.

február 9. Elzász felszabadulásával helyreállnak a háború előtti francia határok.

február 13. Budapesten befejeződnek a harcok.

február 13-14. A szövetségesek bombázói lerombolják Drezdát.

március 6. A háború utolsó német ellentámadása: áttörési kísérlet a Balaton és a Velencei-tó között.

március 7. Az amerikaiak elfoglalják Kölnt, valamint átkelnek a Rajnán.

március 9. Amerikai B-29-esek gyújtóbombás támadása Tokió ellen.

március 19. Hitler „Nero“ parancsa elrendeli a teljes németországi infrastruktúra elpusztítását.

március 25. A Rajna teljes bal partja a szövetségeseké.

április 1. Amerikai partraszállás Okinawán.

április 4. A szovjet csapatok elfoglalják Nemesmedvest, az utolsó, még német-magyar kézen lévő magyarországi települést. Pozsony felszabadulása.

április 7. Amerikai repülőgépek elsüllyesztik a világ legnagyobb csatahajóját, a japán Yamato-t.

április 12. Meghal F. D. Roosevelt. Utóda H. Truman.

április 13. Pinkamindszent mellett, Dénes majornál véget érnek a harcok Magyarország területén. A szovjetek bevonulnak Bécsbe.

április 16. Nagy szovjet offenzíva indul Berlin ellen.

április 18. A Ruhr-vidéken véget érnek a harcok.

április 22. Berlint bekerítik a szovjetek.

április 25. Torgaunál találkoznak az amerikai és a szovjet erők.

április 28. Olasz partizánok kivégzik Mussolinit.

április 29. Az olaszországi német csapatok kapitulációja. Hitler feleségül veszi Eva Braunt. Politikai végrendeletében Dönitz tengernagyot nevezi ki utódául.

április 30. Hitler és Eva Braun öngyilkosságot követnek el. Szovjet zászló leng a Reichstagon. Münchenbe bevonulnak az amerikaiak.

május 2. Berlin kapitulál. Flensburgban Dönitz vezetésével új német kormány alakul. A németek feladják Zágrábot.

május 5. Prágában felkelés robban ki.

május 7. Reimsben a németek aláírják az előzetes kapitulációs okmányt.

május 8. A 8-áról 9-ére virradó éjjel aláírják a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Európában május 8-a, a Szovjetunióban május 9-e a győzelem napja.