A LEGFONTOSABB SZERVEK

Az Európai Unió működése és a döntéshozatali mechanizmusok szempontjából a legfontosabb szervek a következők: a Parlament, a Bizottság, és a Tanács. A főbb szervek közé tartozik még a Bíróság is, s a Maastrichti Szerződés a Számvevőszéket szintén a fő szervek közé sorolta. Ha ezeknek az intézményeknek csak a létét hasonlítanánk össze egy hagyományos nemzetállam intézményrendszerével (parlament, kormány, bíróság), nagyfokú hasonlóságot fedezhetnénk fel. Ha azonban a működést vizsgáljuk, a helyzet sokkal bonyolultabb. A következő fejezetekben ezekkel foglalkozunk.

TANÁCS

Európai Tanács

Az Európai Tanács az Európai Unió állam- és kormányfőinek testülete, amely gyakorlatilag az Unió legfelsőbb döntéshozó testülete, bár formálisan, intézményileg nem a Tanács része. A tagállamok legfelsőbb vezetőinek találkozói már a kezdetektől léteztek, de csak 1974-től, a párizsi csúcstalálkozó után váltak rendszeressé. Végül az Európai Tanács a Maastrichti Szerződés elfogadásával intézményesítődött. Ettől kezdve évente legalább kétszer kell összeülnie.

A gyakorlatban ez a csúcsszerv dönt szinte az összes fontos, stratégiai kérdésben, ráadásul megszabja az Európai Unió jövőjét is. Elfogadja azokat az elveket, stratégiákat, amelyek nyomán az európai integrációs folyamatoknak fejlődniük kell. Figyelembe véve a rendkívül bonyolult belső működési és intézményi struktúrákat, valamint a szerteágazó érdekeket, sokszor csakis a tagállamok legfelsőbb vezetői képesek áttörést elérni egy-egy problémában, hiszen ők pozíciójukból adódóan több kérdést is összekapcsolhatnak – ellentétben az alacsonyabb rangú diplomatákkal vagy képviselőkkel –, így sokkal nagyobb a mozgásterük valamilyen kompromisszum elérésére.

Az Európai Tanács elnöksége félévenként változik, egyik tagállamról egy másikra száll, rotáció alapján (jelenleg például Spanyolország tölti be ezt a tisztet, de júliustól Dánia veszi át Madrid helyét, majd 2003 januárjától Görögország). Az elnöki tisztség nem csupán jelképes, hanem a soros elnök jelentősen befolyásolhatja az Unió fejlődését – megszabja például az elnöksége alatti követendő prioritásokat –, ráadásul komoly presztízs értéke van.

Az Európai Tanács fontos döntéseinél minősített többséggel vagy konszenzussal döntenek. A minősített többségnél a tagállamok szavazatainak súlya a népességük nagyságától függ, ennek megfelelően jelenleg a legnagyobb súlya a négy „nagynak”, Nagy-Britanniának, Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak van, 10-10 a 87-ből, a legkevesebb pedig Luxemburgnak (2). A Nizzai Szerződés némileg módosította az arányokat – de meghagyta a francia–német paritást – és meghatározta a leendő tagállamok szavazati súlyát is a bővítést követően. Ennek megfelelően Szlovákiának 7 szavazata lesz a 345-ből (Magyarországnak például 12, Lengyelországnak 27, Németországnak 29). Az Európai Unió Tanácsa

A Tanács az Európai Unió elsődleges döntéshozó és jogalkotó szerve, de a tagállamok érdekeinek képviseletében is meghatározó szerepet játszik. A Tanács a tagállamok kormányainak (szak)minisztereiből áll, mindig az adott problémakörnek megfelelően – így összesen 15 Tanács létezik (ezért néha Miniszterek Tanácsaként is emlegetik). Székhelye Brüsszel, de áprilisban, júniusban és októberben Luxemburgban üléseznek.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Az Európai Bizottságot nagyon gyakran az Európai Unió „kormányának” is nevezik, azonban ez az elnevezés nem igazán pontos. A „klasszikus” kormányokkal ellentétben azonban a Bizottság csak korlátozott végrehajtói jogkörökkel rendelkezik, a végrehajtás elsősorban az Unió tagállamainak feladata. Tény azonban, hogy „külsőleg” a Bizottság hasonlít egy hagyományos kormányhoz, mind nagysága, mind belső struktúrája lévén. Tagjai a biztosok, akik egy-egy adott szakterület felelősei. A Bizottság a „nemzetek feletti” szervek kategóriájába tartozik, döntéseinél az Unió egészének érdekeit kell szem előtt tartania. Jelenleg 20 tagja van, amelyeket a tagállamok delegálják, mégpedig oly módon, hogy a nagyobb országok két-két biztost, míg a kisebbek egyet-egyet küldhetnek. A bővítés során ez is változni fog, hiszen a tagállamok száma csaknem a kétszeresére nő, ami a Bizottság hasonló automatikus felduzzasztása esetén a hatékonyság rovására menne. Ezért a nagyoknak fokozatosan le kell mondaniuk a Nizzai Szerződés alapján a második biztosról, sőt hosszabb távon már nem is lesz minden tagállamnak automatikusan mindig biztosa, hanem valamilyen rotációs rendszer fog érvénybe lépni. A Bizottságnak egy elnöke van, akit a Parlament választ – jelenleg az olasz Romano Prodi –, valamint két alelnöke. Az Európai Parlamentnek el kell fogadnia a Bizottság egészét is, és ellene szintén csak a Parlament nyújthat be bizalmatlansági indítványt, s elfogadása gyakorlatilag a testület bukását jelenti (emlékezzünk a Santer-esetre!). Bár amint már említettük, a Bizottságot általában az EU kormányaként szokták nevezni, hatáskörei nem igazán esnek egybe egy hagyományos nemzetállam hagyományos kormányáéval. A Bizottság a végrehajtó feladatokon kívül – amelyek viszont korlátozottak – még döntéselőkésztő, ellenőrző, döntéshozó és javaslattevő szerepet is betölt. Ennek megfelelően a legfontosabb jogai, feladatai a következők:

– a közösség kompetenciájába tartozó területek esetében csaknem teljesen a Bizottság kezdeményezi a döntéseket

– kizárólagos joga van a jogalkotási javaslatok beterjesztésére a Parlament és a Tanács elé

– mint a közösség célkitűzéseinek végrehajtásáért felelős testületnek vannak a tagállamok ellenőrzésére feljogosító kompetenciái is. Ellenőrizheti, hogy a szabályok és a szerződések rendelkezéseit valóban megvalósítják-e a tagállamokban. Ha ezen a téren hiányosságokat fedez fel, eljárást indíthat a tagállamok ellen is

– feladata az Európai Unió költségvetés-tervezetének elkészítése is és annak a Parlament és a Tanács elé terjesztése

– a Bizottság feladata az Európai Unió külső képviselete is.

EURÓPAI PARLAMENT

Mint az Európai Unió állampolgárai által közvetlenül választott testület – 1979-től – feladata az állampolgárok érdekeinek védelme. Az európai integráció fejlődésével párhuzamosan a Parlament jogkörei is fokozatosan bővültek. Bár hatáskörei még mindig lényegesen korlátozottabbak, mint a tagországok parlamentjeié, mára már a Tanáccsal együtt az EU társdöntéshozó és társjogalkotó szerve (hozzá kell viszont tenni azt is, hogy még mindig a Tanács a jelentősebb a döntéshozatalban). Ezen kívül a Parlament kétharmados többséggel visszahívhatja az Európai Bizottságot is, amely köteles tevékenységéről beszámolni a Parlamentnek. Továbbá jóvá kell hagynia a nem EU-tag országokkal kötött Uniós szerződéseket, beleértve a csatlakozási szerződéseket is.

Az európai eszme szempontjából nagyon jelentős, hogy a választások után összeülő Parlamentben a képviselők nem attól függően foglalnak helyet, hogy melyik tagállamból választották meg őket, hanem a párthoz való hovatartozás alapján.

Ennek megfelelően az Európai Parlamentben is hasonló politikai csoportok jöttek létre, mint a hagyományos parlamentekben. Jelenleg a legnagyobb frakciója a jobboldali és jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppártnak van, 232 képviselő (érdekességként elmondható, hogy ennek a társult tagja a Magyar Koalíció Pártja is). A második legnagyobb képviselőcsoport az európai szocialistáké, 181 fő (1999 előtt ők voltak többségben), a harmadik pedig a liberálisok frakciója – 52 képviselő.

Jelenleg az Európai Parlamentnek összesen 626 képviselője van. Itt is érvényes, hogy a nagyobb népességű országokból több képviselőt választhatnak (Németországnak 99, de Luxemburgnak 6 képviselője van). A mostani rendszer azonban még mindig a kis népességű országoknak kedvez, mert ezek egy-egy képviselője sokkal kevesebb embert reprezentál, mint például egy német vagy egy francia képviselő. A Nizzai Szerződés a bővítés jelentette kihívásokat figyelembe véve, újraosztotta a képviselői helyek számát a jelenlegi tagállamok között és meghatározta a leendő tagországok képviselőinek számát is. Ennek megfelelően, ha Szlovákia csatlakozik az Európai Unióhoz, 13 képviselőt választhatunk az Európai Parlamentbe (Németországnak 99, Magyarországnak és Csehországnak 20 – de lehetséges, hogy 22, mivel a hasonló népességű tagországoknak is 22 lesz, így módosítani fogják a nizzai döntést –, Máltának 5 képviselője lesz). (o-k)