<p>Pozsonyt és Bécset 1848 óta köti össze vasútvonal a Duna bal partján Dévényújfalun és Marcheggen keresztül. 1898-ban merült fel, hogy a két város között a folyó jobb partján helyiérdekű villamos-vasútvonal épülne.</p>
A legendás „bécsi villamos”
A terv szerint a vonal Bécs központjából a Gross–Schwechat–Fischamend–Petronell–Hain-burg–Berg–Köpcsény (Kittsee)-útvonalon ért volna Pozsonyba. Megvalósulására 16 hosszú esztendőt kellett várni. A vonalat 1914. február 1-jén ünnepélyesen adták át, és február 5-én megindult rajta a menetrend szerinti forgalom. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"288932","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"311","title":"Az egykori Koronázási domb téren (Námestie Ľudovíta Štúra) áthaladó villamos a Mária Terézia-szoborral","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]A két város között rendszerint nyolc járatpár közlekedett. Az első szerelvény pozsonyi indulási ideje 4.50, az utolsóé 19.44 volt. Vasárnap és ünnepnapokon 21.00-kor is indult egy esti járat. A menetidő mindkét irányban 2 óra 20 perc volt. A pozsony–bécsi helyiérdekű vasútvonal kiinduló- és végállomása a Justi sor (a mai Vajanský rakpart) és a Koronázási domb tér (a mai Štúr tér) találkozásánál volt. A város polgárai körében hamar meghonosodott a „bécsi villamos” kifejezés, jóllehet valójában távolsági vonatról volt szó, amely rendszerint két, villamos mozdony vontatta kocsiból állt. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"288933","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"307","title":"Pozsony felé igyekvő szerelvény a ligetfalui (Petržalka) Duna-parton","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]A monarchia e két fontos városának összekapcsolása kezdettől fogva nagy népszerűségnek örvendett. Az üzemelés első éve alatt nem kevesebb mint 3 millió menetjegy kelt el! A bécsi villamos a korabeli „celebek” figyelmét sem kerülte el. 1914. március 1-jén Károly főherceg és hitvese, Zita hercegnő is kipróbálta az új vonalat. Kastélyukból automobillal Gross Schwechat állomásra utaztak, majd szigorú inkognitóban, egyszerű utasként szálltak fel a II. osztályú kocsiba. A Pozsonyban lelkes éljenzéssel fogadott hercegi pár automobillal tért vissza otthonába. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"288934","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"Egy pozsonyi kislány a bécsi villamoson 1931-ben","typeof":"foaf:Image","width":"301"}}]]A források egy további történelmi személyiségről is megemlékeznek a Bécsi villamos utasai között: Stefánia belga királyi hercegnőről van szó – az ő nevét viseli az egykori Stefánia, ma Štefánka kávéház a pozsonyi Védcölöp úton (Palisády). 1917-ben, az I. világháború idején, amikor Ausztriában a magyarországinál jobban akadozott az élelmiszer-ellátás, és tilos volt a kivitel Magyarországról, Rudolf főherceg özvegye már Lónyai grófnőként – és az oroszvári (Rusovce) kastély utolsó tulajdonosaként – utazott ezen a vonalon. Kellemetlenségei adódtak, mivel megpróbált két kiló mákot átvinni Ausztriába.A Monarchia felbomlásakor átmenetileg megszakadt a közlekedés a vonalon, amelyet szlovák oldalon 1919. október 2-án, Ausztriában 1919. december 18-án újítottak meg részlegesen. Ekkor azonban már csak mindkét oldali vám- és útlevélvizsgálattal, átszállással lehetett közlekedni a két város között. A távolsági közlekedés Bécs és Pozsony között 1920. május 21-én indult meg újra. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"288935","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"A vonal átadása alkalmából kiadott képeslap.","typeof":"foaf:Image","width":"349"}}]]A csehszlovák szakaszon, a határ közelében a ’20-as évek elején átalakították a felsővezetékeket. Ettől kezdve meglehetősen érdekes módon zajlott a mozdonyváltás. A Bécsből érkező vonatról Bergben lekapcsolták a mozdonyt, és az a szerelvény végére állva az állomástól mintegy 150 méterre, az államhatárig tolta a Pozsonyig közlekedő kocsikat. Itt várt rájuk az egyenáramú csehszlovák mozdony, amely tovább vontatta őket Pozsony felé. A vonal üzemeltetése Ligetfalu (Petržalka) Németországhoz csatolása után, 1938. október 9-én végleg leállt. A második világháború befejeztével a személyi közlekedést ezen a szakaszon azonban már nem indították újra. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"288936","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"Villamosjegy: Pozsony, Koronázási domb tér – Wien, Grossmarkthalle","typeof":"foaf:Image","width":"250"}}]]A pozsonyi Városi Tömegközlekedés és Regionális Közlekedés Barátainak Klubja kiderítette, hogy egy mozdony 2010-ben még üzemelt egy Linz melletti regionális vonalon, viszont már megszületett a döntés a bezúzásáról. A klub ezért felvette a kapcsolatot az üzemeltetővel, amely hulladékanyagáron felajánlotta megvételre a mozdonyt. A civil szervezet óriási erőfeszítéseinek köszönhetően a mozdonyt (később egy személykocsit) sikerült megvásárolni, így azok 70 év után, 2011 októberében visszatérhettek Pozsonyba. Jelenleg folyamatban van helyreállításuk eredeti állapotukba.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"288937","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"A bécsi villamos történetét most a gyerekek is megismerhetik az új könyvből","typeof":"foaf:Image","width":"327"}}]] Július Cmorej (Pozsonyi Kifli PT)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.