A kukorica gyomosodása ellen

Szakemberek régóta vizsgálják a gyomosság mértéke és a kukorica termésdepressziója közti összefüggéseket, ezek mérhető vizsgálatokkal való kimutatását. Korábbi vizsgálatok szerint a gyomirtás nélkül termesztett kukorica termésátlaga a kontrollhoz viszonyítva csak 23,5 %-ot ért el.

A kukorica gyomnövényzetének faji összetételét meghatározza az, hogy a kultúrnövény vetése térségünkben egészen május végéig is eltarthat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vetés-előkészítési talajmunkákkal a korábban kicsírázott, vagy kihajtott gyomnövényeket mechanikus úton elpusztítjuk. Emiatt nem találhatók meg a T1-es és T2-es fajok a kukorica területeken.

A korábbi, áprilisi vetésekben még megtalálhatók a T3-as fajok, azonban a később (májusban) vetett táblákon már a T4-es csoport tagjai dominálnak.

Csapadékos május, június és július hónapok után mérsékeltebb gyomborítottság regisztrálható, mely elsősorban a preemergensen alkalmazott herbicidek jobb hatásával magyarázható.

A talaj kötöttségének és humusztartalmának is hatása van a gyomnövényzetre. A kötöttebb és humuszban gazdagabb talajokon magasabb a gyomborítottság. A fenyércirok (Sorghum halepense) kedveli ezeket a talajokat.

A talaj pH-értéke és a gyomosság összefüggését vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a 6-7 pH közötti tartományban fordul elő a legtöbb gyomfaj és itt a legmagasabb a gyomborítottság. Viszont pl. a fenyércirok nem kedveli a savanyú talajokat.

Az agrotechnikai tényezőket vizsgálva a vetési időnek van hatása a gyomosodásra. Az április 25. után vetett kukorica táblák gyomborítottsága magasabb a korábbi vetésekhez képest, és a vetésidő előrehaladtával jelentősen csökken a szőrös disznóparéjjal (Amaranthus retroflexus) való borítottság.

A kukorica előveteményű kukorica-táblákon rendszerint nagyobb mértékű gyomosodással kell számolnunk, mint a kalászos elővetemények után. A monokultúra éveinek számával is nő a táblák gyomossága és különösen a 4. és 5. évtől ugrásszerűen megnövekedik az egyéves egyszikűek aránya.

A kukorica állománysűrűsége is befolyásolja a gyomviszonyokat. A hektáronként 70 ezer tőnél sűrűbb kukorica-állományban látványosan lecsökken a gyomborítottság, ezen belül is az egyéves egyszikű fajok, valamint a parlagfű (Ambrosia elatior) szorulnak vissza.

A kijuttatott nitrogénműtrágya dózisok növekedésével nő az öszszes gyomborítottság és különösen a fenyércirok kedveli a nitrogénben jól ellátott talajokat. A kukorica táblák gyomnövényzetére természetszerűen a gyomirtási technológiák, ezeken belül is a vegyszeres gyomirtás van a legnagyobb hatással.

A gyomirtás eredményét az dönti el, mennyire ismerjük a terület gyomnövényzetét. A gyom-felvételezési adatokat feldolgozva megállapítható a táblára jellemző domináns gyomnövényzet, annak életforma megoszlása, az egy- és kétszikűek aránya, stb.

A felvételezés idejét az dönti el, hogy milyen célra használjuk fel a szerzett információkat. Az állomány (posztemergens) kezelésének tervezéséhez a felméréseket a kukorica kelése és 4 leveles állapota között célszerű elvégezni.

Amennyiben az alkalmazott vegyszeres gyomirtás eredményét kívánjuk kiértékelni, vagy hosszú távra szeretnénk információt nyerni a tábla gyomnövényzetéről, akkor a felméréseket június végén-július elején kell elvégezni, amikor a kukorica kb. 1 méter magasságú.

A gyomfelvételezéseket a tábla, vagy terület gyomirtási technológia-tervezésénél hasznosítjuk. A herbicidek kombinációs partnereit úgy válogatjuk össze, hogy azok hatásspektruma legteljesebben lefedje a tábla gyomnövényzetét, és ezzel a lehető legtökéletesebb hatást érjük el.

A táblán végzendő gyomirtás tervezésére - a probléma soktényezős jellege miatt- célszerű az erre kidolgozott számítógépes szoftvereket is segítségül hívni. (wfm- r)