A Hold belseje ugyanannyi vizet tartalmaz, mint a földkéreg

A Case Western Reserve Egyetem, a Carnegie Tudományos Intézet és a Brown Egyetem tudósai az Apollo-17 űrhajósai által összegyűjtött mintákat vizsgálták, amelyeket 1972-ben hoztak égi kísérőnkről a Földre.
A holdi magmából kikristályosodott apró üveggömböcskékben a víz mellett vulkanikus gázok - fluor, kén és klór - nyomait fedezték fel.
"Ezek a minták nyújtják a legbiztosabb támpontot arra nézve, hogy mennyi vizet tartalmazhat a Hold" - nyilatkozta James Van Orman, a Case Western Reserve Egyetem geológiaprofesszora, aki szerint a leletek új megvilágításba helyezhetik a Föld égi kísérőjének keletkezését.
Mint kifejtette, az elvégzett elemzések azt mutatják, hogy a Holdról származó magmában a víz és a gáznemű anyagok koncentrációja azonos az óceáni hátságok mentén található úgynevezett primitív magmás kőzetek kémiai összetételével.
A felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál a Föld és a Hold közös eredetére vonatkozó elmélet megerősítésére, ugyanakkor arra készteti a tudósokat, hogy felülvizsgálják az elmélettel kapcsolatos némely elképzelésüket. Az elmélet szerint a Földet létének korai időszakában ért erőteljes behatás eredményeként egy nagy "anyagcsomó" szakadt ki, gömb alakot öltött, és az anyabolygó körüli pályára állt. Az eredeti elképzelések szerint azonban a becsapódáskor keletkezett hő hatására a víz és a gáznemű anyagok elpárologtak a későbbi Holddá alakuló "anyagcsomóból".
A primitív magmás kőzet (Primitive igneous rock) olyan magmás kőzet, amelynek kémiai összetétele közel áll az elsődleges magma kémiai összetételéhez, azaz jelentősebb kristályosodás nem játszódott le.