Munkánk témája a hármashatár mentén fekvő Pozsony városa, és annak idegenforgalmi és kulturális lehetőségei. Képet próbálunk adni a Pozsonyban mind jobban feléledő hagyományőrző látványosságokról, turistacélpontokról. Ifj. Brogyányi Mihály helytörténésszel Pozsony kulturális és idegenforgalmi adottságairól, lehetőségeiről beszélgettünk.
A hagyományokra kell építeni
Úgy gondolom, hogy egy átlagos külföldinek egyfajta kellemes hangulatot, friss légkört. Hiszen egy kínai vagy amerikai turistának semmit sem mond az Esterházy, sőt általában még a Habsburg név sem. Az ilyen átutazóra a város hangulata lesz a legnagyobb befolyással, így például valószínűleg apróságok fogják megragadni, mint a Čumil-szobor, a Schöner Náci, a könyöklő Napóleon alakja vagy a hangulatos óvárosi kávézók. Mindez persze nem lenne érdekes a gyönyörű régi paloták és templomok nélkül. Egy műveltebb közép-európai turista számára talán a régi Monarchiát idéző nosztalgikus hangulat teheti emlékezetessé a várost.
Mint tapasztalt idegenvezető, miben látod Pozsony idegenforgalmi érdekességét, milyen lehetőségei, kilátásai vannak?
Mindenképpen a meglévő hagyományokra kellene építeni – ilyenekből bőven van –, s a turistákat attraktív programokkal kéne a városba csalogatni. Pozsonynak ki kell alakítania jellegzetes arculatát, hogy az emberek felfigyeljenek rá. Ez most formálódik. Az utóbbi időben lényegesen megnőtt az érdeklődés szlovák részről is közös történelmünk s a magyar kultúra iránt. A szlovákok természetesen mindig is egy picit másképp fognak tekinteni közös múltunkra s emlékeinkre, de az ő kezdeményezésükre mégiscsak megmozdult itt valami, a kulturális élet és szervezkedés kezd lassan felpezsdülni – gondolok itt például a tavaly szeptemberi királykoronázási ünnepségre. És ebben az újjászervezésben nagy szerep hárul ránk, pozsonyi magyarokra is: a város vezetősége tudatosan építi be ebbe az arculatba a régi Pozsony jellegzetesen magyar vonásait is. Kezd kialakulni együttélésünk átértékelése és egyfajta nosztalgiaérzet a régi háromnyelvű Pozsony iránt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a városnak ezekre az egyedi vonásaira kell építenie sajátos jellege kialakítása közben.
Hogyan viszonyulnak a mai pozsonyi fiatalok a város emlékeihez, szellemiségéhez? Menynyire érdeklődnek Pozsony történelme iránt? És mi a helyzet az idősebb generációval?
A mai fiatalokat, úgy látom, jobban érdekli a város történelme s nevezetességei, mint a tizenöt évvel ezelőtti ifjúságot. Nagy kár viszont, hogy nagy részük figyelme elakad a felszínes, sablonszerű dolgokon, nem alakítanak ki saját szemléletet és kötődést lakóhelyükhöz. A legtöbb felnőttre is ez érvényes, és sajnos sok itteni magyarnak is minimális a történelemtudata, kötődése városához! Ami pedig a külföldieket illeti, sajnos legtöbbjük máig úgy tekint Pozsonyra, mint egy 1918-tól létező új keletű közép-európai fővárosra, s nem mint egy ősi hagyományokkal rendelkező, sokszínű, számos remek kulturális lehetőséget nyújtó turistacélpontra. Ezen kellene változtatni. Bízom benne, hogy a közeljövőben sikerülni is fog.
(A szerző a pozsonyi Duna utcai gimnázium diákja)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.