A genetika kémiai Nobel-díja

A legújabb kitüntetettről tudni érdemes, hogy igazi biológus családba született. Édesapja, Arthur Kornberg 1959-ben kapott orvosi-biológiai Nobel-díjat az élő szervezetek sejtmagjában jelen levő ribonukleinsav (RNS) és az öröklődésért felelős dezoxiribonukleinsav (DNS) biológiai szintézisének felfedezéséért.

Az ifjabb Kornberg a híres Harvard Egyetemen szerzett vegyészeti oklevelet. Doktori disszertációját a kaliforniai Stanford Egyetemen védte meg, ugyancsak kémiából. Ezt követően ugyanitt a strukturális biológia tanára lett. Sikerült tisztáznia, miként alakul át a génekben tárolt információ molekulákká, hogyan kerül át ribonukleinsav közvetítéssel a sejtek fehérjegyártó mechanizmusába. Ez az ún. transzkripciós (átírási) folyamat minden élő szervezetnél, a gombáktól a növényeken át valamennyi állatfajt beszámítva folyamatosan lejátszódik. Kornberg fő érdeme annak tisztázása az átírás mellett, hogy egyidejűleg csupán egyetlen DNS-fonal átírására kerül sor. Nem csak az öröklődés folyamatában, de az élő szervezet minden egyes pillanatában. Olyannyira, hogy – ezt még a díjat odaítélő bizottság külön ki is emelte: „amennyiben az átírás megszűnik, a genetikai információ nem jut el a szervezet többi részébe, amely gyors pusztulását vonja maga után”.

Erre a legegyszerűbb példa a gombamérgezés. A mérges gomba épp az átírási folyamatot szakítja meg, ami végül is a halál közvetlen okozója. Miután az élő szervezetben folyamatosan lejátszódik ez az átírási folyamat, helytelen információátadás esetén betegség jön létre. Szerencsés esetben gyulladás, ha komolyabbra fordul a dolog, akkor szív- és érrendszeri betegség, vagy rák keletkezik. Ennek megfelelően Kornberg felfedezése – amely egészen atomi szinten ábrázolja az élő szervezetben lejátszódó folyamatokat – közelebb hozza a tudományt korunk legfélelmetesebb betegségeinek leküzdéséhez. Hogy mennyire komoly problémáról van szó, azt a statisztikai adatok pontosan mutatják: jelenleg az emberek fele szívbetegségben, egynegyede rákban hal meg, vagyis a Föld lakosságának háromnegyedét érinti a kérdés. (Ozogány)