A fiúk gyakrabban szenvednek balesetet

A fejlett országokban balesetek következtében hal meg a legtöbb gyerek. A legveszélyeztetettebb a 4-6 éves korosztály, náluk ugyanis a legkisebb a veszélyérzet, ők vigyáznak legkevésbé magukra. A gyerekeknél sajnos éppúgy lehet végzetes a baleset, mint a felnőtteknél, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a sérülést. A mortalitás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a halálesetek majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye. A fiúk kicsi korban kétszer, serdülőkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A legtöbb sérülés tavasszal, nyáron és kora ősszel következik be. Ez a jó idővel éppúgy összefügg, mint a szünidő adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 év alattiak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken űzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár. A sérülések fajtája is korfüggő: amíg kisgyermekkorban – 6 éves korig – a sebek és égések dominálnak, a 11–14 éveseknél a ficamok-rándulások, 7–11 éveseknél a végtagtörések a leggyakoribbak. A legsérülékenyebb testrész gyermekkorban egyértelműen a felső végtag, de 5 éves korig a legtöbb gyermek fejsérüléssel kerül kórházba. Ezek túlnyomó része agyrázkódás, ami azonban igen alattomos sérülésfajta, mert komolyabb elváltozás is meghúzódhat mögötte. A gyerekeket általában többször éri ugyan valamiféle sérülés, mint a felnőtteket, ám ezek legtöbbje könnyebb, ambulánsan ellátható eset (zúzódások, sebek, rándulások, ficamok, kisebb égések). A balesetet szenvedett kicsik 10-20 százalékát azonban kórházban kell ellátni, és nemcsak azokat, akiket operálni kell, hanem akik szoros megfigyelést igényelnek (agyrázkódást szenvedettek, tompa hasi sérültek).

A legfontosabb, hogy a sérült gyermeket, még ha külső nyoma nincs is a balesetnek, mindig lássa gyermektraumatológus. A sérült gyerekeket tehát minden esetben szakrendelőbe vagy kórházba kell vinni. A késedelem a gyerek életébe kerülhet, a gyermekkori sérülések és halálesetek túlnyomó többsége a sérült gyermek gyors, 20 percen belüli szakorvosi ellátásával jelentősen csökkenthető. Elengedhetetlen, hogy a szülő együttműködjön a gyermek kezelőorvosával, ne titkolja el, ne bagatellizálja a sérülést, és bízzon abban, hogy az orvos a legjobbat, a gyógyulást akarja gyermekének. (-et)