A férfiak kiirtása ellen

Hiába válaszolom, hogy nem gyűlölöm a férfiakat. Ezért aztán az utóbbi időben csak néhány szóban mondom el, ha furcsa tekintettel megkérdezi valaki: miért csinálod ezt? Vagyis miért írok ilyen szörnyűségeket, miért akarom kiirtani a férfinemet?

Nem akarom. Csak annak érdekében teszem, amit teszek, hogy más szempontból – a nő szempontjából láttassam a világot, még ha sok nő nem is ért egyet velem, hiszen annyira megszokták, hogy a sok évszázad alatt férfiak által kialakított szemlélet szerint értékeljék a világot, s benne önmagukat. Ha nekik ez így megfelel, senki sem írhatja elő, hogy ezen változtassanak. Nekem sem lehet ez a célom.

Viszont nekem se írja elő senki, hogy miként gondolkodjam, ráadásul egy olyan időszakban, amikor pélául az ENSZ emberi jogokról szóló közleménye alapján kormányunk évekkel ezelőtt kötelezte magát arra, hogy kialakítja a női esélyegyenlőség feltételeit, s Európai Unióhoz csatlakozni kivánó országunkat több EU-határozat is kötelezi ugyanerre. A munkaügyi minisztérium esélyegyenlőségi főosztályán szakemberek foglalkoznak az idevágó problémákkal, civil szervezetek hallatják a hangjukat a családon belüli erőszak és mindenfajta diszrimináció ellen…

Az emberek többsége azonban általában keveset tud a témáról, márcsak ezért is, mert a médiumok nagy része egyáltalán nem tartja fontosnak, hogy érdemben tájékoztassa a nagyközönséget. Csak a szenzációt kergeti, s csak akkor kezd feltérképezni egy feleségverést, amikor az már családi tragédiába torkollott. A szomszédság meg azt tartja, magánügy a zárt ajtókon belüli verekedés.

A fent leírtak miatt is örülök, hogy legalább hetente egyszer ezen az egy oldalon foglalkozhatunk a nők gondjaival, nyilvánvaló és a felületes szemlélő számára rejtve maradó kirekesztésükkel a világ dolgaiból.

Nem célom a támadás, csupán a tényfeltárás.

Csupán tovább szeretném adni azokat az információkat, amelyek a feminizmuson keresztül eljutottak hozzám, s biztos vagyok benne, hogy sok nőnek segítenek majd abban, amiben nekem jelentettek nagy segítséget: különféle gondjaim megoldásában, amelyek másféle – női – gondolkodásmódomból adódtak, hiszen kiderült, hogy nem kell magam rosszul éreznem attól, hogy másként gondolkodom, mint ahogy azt elvárnák tőlem, hogy elégedetlen vagyok a nők és férfiak közötti viszonyok minőségével, hogy nem fogadom el, hogy másodrendűként kezeljenek bizonyos helyzetekben, és a komoly döntések idején keressék mellettem a férfit, akié a döntés joga. A téma irodalmában elmerülve, szakemberekkkel való beszélgetések eredményeként kiderült, sokan mások osztják a világról alkotott véleményemet, a változásokat szükségszerűnek tartják, férfiak és nők egyaránt.

Nem gyűlölök tehát senkit, viszont szeretném, ha a nők társadalmi megbecsülése és helyzete jelentősen és belátható időn belül javulna. Tisztában vagyok vele, hogy én ezt nem tudom egyedül elérni, viszont biztos vagyok abban is, hogy néhány embernek segítek azzal, hogy ezen az oldalon időnként megjelenhetnek a számomra fontos gondolatok.