Laczo Jenő főiskolai docens
„Mindannyian szeretünk vétkezni, én is. A sportolóknak, akiknek az erőnlétéről gondoskodom, a barátaimnak, a családomnak és magamnak is állandóan ismételgetem, ha lehet, próbáljunk áttérni olyan ételekre, amelyek könnyen emészthetők, de megvan az energetikai értékük.
„A család imádja a lecsómat”
„Mindannyian szeretünk vétkezni, én is. A sportolóknak, akiknek az erőnlétéről gondoskodom, a barátaimnak, a családomnak és magamnak is állandóan ismételgetem, ha lehet, próbáljunk áttérni olyan ételekre, amelyek könnyen emészthetők, de megvan az energetikai értékük. Otthon is igyekszünk magunkat ehhez tartani, pedig a feleségem nagyon jól főz. S fantasztikusan főzött az édesanyám is. Még Szepsiben töltött gyerekkoromból a számban van a bablevesének és a töltött paprikájának az íze. Vagy a borscsnak – ezt egész nap főzte. Én nem vagyok különösebben nagy szakács. Azt tartom, mindenkinek ott kell bizonyítania, ahol igazán erősnek érzi magát. S úgy vélem, a főzés nagyon sok időt elvenne. Egyedüli, amit a családban állítólag én tudok legjobban elkészíteni, az a lecsó – egyébként imádom a paprika és a paradicsom kombinációját mindenféleképpen –, ettől a családom ájuldozik. Egész nyáron mindig én csinálom, s elárulom a speciális receptemet is (hadd legyek nagyképű, mert nincs ám benne semmi művészet!). A titok annyi, hogy én előbb az összevágott paprikát dinsztelem, mert ez puhul legtovább, aztán adom hozzá a hagymát, majd a paradicsomot, legvégén a tojást, és amikor elkészült, még ízlés szerint fűszerezem. A fiaim, akik ma már felnőttek, ha rájöttek, hogy lecsót főz a papa, rohantak haza. Állítólag mesterien készítem a halakat, nagyon finom a pisztráng vajon, s ha az ember ügyesen bánik vele, a szálkákat is szépen el lehet távolítani. A hal ráadásul igen egészséges. Egyébként amikor Sopronban Nata Hejková mellett kondiedző voltam, minden csütörtökön jártunk egy étterembe halászlére, aztán meg egy csárdában felfedeztük a harcsapaprikást túrós csuszával. Az igen! Még Nata, aki pedig híres szakács – bárhol van, minden országban elles valami különlegességet – is el volt ragadtatva.” (uk)
Borscs (orosz céklaleves)
Hozzávalók 4 személyre: 40 dkg cékla, 1 kis fej hagyma, 1 nagy sárgarépa, 1 nagy fehérrépa, 30 dkg fehérkáposzta, 10–12 szál finom hagymaszár, 30 dkg marhalábszár vagy leveshús, 50 dkg marhacsont, 1 babérlevél, 2+2 ek. olaj, 1 ek. cukor, 2 ek. paradicsompüré, 2 ek. citromlé, 2 dl tejföl, 2 ek. liszt.
Elkészítése: A céklát megmossuk, meghámozzuk és vékony csíkokra vágjuk, a hagymát felaprózzuk. A répaféléket megtisztítjuk, vékony hasábokra aprítjuk. A káposztát megmossuk, apróra felkockázzuk, a hagymaszárat leöblítjük, felaprózzuk. A húst és a csontot megmossuk, 1,5 l hideg vízben feltesszük főni. Hozzáadjuk a babérlevelet, ízlés szerint sót, néhány szem borsot, lassú, gyöngyöző forralással puhára főzzük. Felforrósítunk 2 evőkanál olajat, rádobjuk a céklát, hozzáadjuk a cukrot és a paradicsompürét, meghintjük néhány csepp citromlével és egy kevés sóval. Fedő alatt, mérsékelt tűzön, saját levében puhára pároljuk. Egy nagyobb edényben, a maradék 2 evőkanál olajban megfonnyasztjuk a hagymát, hozzáadjuk a répaféléket, néhány percig együtt pirítjuk. Rádobjuk a káposztát, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és fedő alatt, lassú tűzön, saját levében puhára pároljuk, végül hozzákeverjük a párolt céklát levével együtt. Amikor a hús megpuhult, kivesszük a levesből, kis kockákra vágjuk, a levest a zöldségekhez szűrjük, majd együtt felforraljuk. A tejfölt elhabarjuk a liszttel, hozzáadjuk a leveshez, aztán beletesszük a húst, és együtt még egyszer felforraljuk. A végén citromlével savanyítjuk. Hagymaszárral megszórva, forrón tálaljuk, külön csészében még tejfölt adhatunk mellé.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.