A billboardok többsége silány fércmunka

„ANO-ONA? Egyszerű kis szójáték, de legalább megmarad belőle valami. Ők hozzák be a nőket a politikába” – mondta Hunčík Péter. „A jó billboard könnyen érthető, megfejthető és megjegyezhető üzenetet tartalmaz – magyarázta az Új Szónak Hunčík Péter. – Szellemes, játékos, kreatív. Mobilizáló hatású. Nem feltétlenül verbálisan hat, inkább vizuálisan. Hat az érzelmekre is, szimpátiát kelt. Ellenpontozza, vagy kiegészíti a száraz programszövegeket. Szárnyakat ad az ígéreteknek. Beindítja a fantáziát.” Ilyen szempontból például Fedor Flašík négy évvel ezelőtti alkotásai jobbak voltak a Smer idei első plakátjánál: egyeseket megmosolyogtattak, másokat megbotránkoztattak, a mostani azonban unalmas. Az eddig ismert billboardokról nagy általánosságban elmondható: jellegtelen, szellemtelen, színtelen-szagtalan bugyutaságok.

A legkevesebb óriásplakátja az MKP-nak lesz, hiszen elsősorban a magyar választókat akarja megszólítani, ezért elég jelképesen pár billboardot kifüggesztenie. Vizuálisan megerősítő hatása azonban csak akkor lesz, ha a párt tanul a regionális választásokból. Bugár Béla akkor ingben nézett a polgárokra a plakátokról. „Egyesekben olyan benyomást keltett, mintha a fejére valaki füléig érő vízisapkát húzott volna, s éppen vízilabda-mérkőzésről jött volna meg. Egy lobogó hajú pártelnök sokkal nagyobb energiát sugárzott volna” – magyarázta Hunčík. Nem árt tudatosítani: ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a jelölteknek kell menniük a polgárokhoz. Az olyan típusú találkozást ugyanis, hogy eljött hozzánk, kezet fogott velünk, leült beszélgetni, végighallgatott, meg-ivott velünk egy teát, nem pótolhatja a lakossági fórum, plakát, tévéhirdetés. A fórumokat már csak a megrögzött unatkozók látogatják. Ha jól működnek a helyi szervezők, akkor panellakások előterében, lépcsőházában lehet 30-40 perces találkozókat tartani. Faluhelyen el lehet menni a házakhoz is, ahol összejön 3-4 szomszéd, és a 40-50 perces kötetlen beszélgetéseknek sokkal nagyobb a hatása, mint a művelődési házban tartott formális gyűléseknek.

„Ha jól megszervezik a helyi aktivisták, akkor egy nap alatt 8-10 kisebb összejövetelt le lehet bonyolítani. Angliában működik. Németországban pedig a politikus beül egy sörre a falusi kocsmába beszélgetni az emberekkel. És később majd hivatkozhat arra, hogy első kézből kapta az információkat, hogy személyes tapasztalatai vannak a mindennapi életről. A nyilvános TV- és rádióvitákban aztán az ügyes politikus konkrétan tud, sőt kell is majd hivatkozni az egyes helyszínekre, hogy például Ipolyvisken, Szemeréden, Rimaszombatban, Kovács Jánoséknál, Gombár Gáboréknál ezt és ezt mondták nekem, vagy ezt és ezt láttam, és majd teszek róla, hogy megjavuljon a helyzet” – fejtette ki Hunčík. Minél több helyszínen bukkannak fel, annál jobb: ez egyfajta szemfényvesztés, hogy ők mindenütt ott voltak, cikáztak, mint a villám. Ugyanakkor elismerte, a plakátok is fontosak, mert az emberek többsége szereti látni az ismert személyeket ilyenformán is. Nem kizárt, az eddig közzétett unalmas plakátokat hamarosan sokkal izgalmasabbak követik majd. Fontos a fokozás: a dolognak a kampány végére kell kicsúcsosodnia.

Az utóbbi évek alacsony részvételi aránya miatt nem szabad megfeledkezni a mozgósítás egyéb fajtáiról sem, például mobilon küldhető sms-üzenetekről, az e-mailekről, kis mozgósító helyi csapatokról. Magyarországon ez már működik, Hunčík szerint főleg a Fidesz csinálta ezt nagyon jól. (sza)