A béke nagykövete lehet

Mohammed Zaher Sah afgán exkirály kész hazatérni, hogy a válságos időszakban segítsen népének. Az 1973 óta római száműzetésben élő exuralkodó a La Reppublica című lapnak adott interjújában a továbbiakban elmondta: azok az emberek felelősek a terrorizmus elterjedéséért Afganisztánban, akik külföldi segédlettel léptek hazája földjére. „A terroristákat meg kell büntetni, de meg kell érteni, hogy az afgán nép ártatlan” – mondta.

Mohammed Zaher Sah a Kabulban hatalmon lévő tálib rezsim megdöntését célzó nagy manőverek előterébe került, de a 86 éves exuralkodó nemigen táplálhat illúziókat a monarchia esetleges restaurációját illetően. A tálib hierarchiához hasonlóan a volt uralkodó is a legjelentősebb afganisztáni etnikumhoz, a lakosság 40-50 százalékát kitevő pastu törzshöz tartozik. 1914. október 15-én született. Fiatalkorát Franciaországban töltötte, ahol apja, Nadir Sah – a Sah ez esetben családnév, nem pedig királyi cím –, a későbbi király, nagykövet volt. Rajongója a francia kultúrának, Michelet, Gide és Proust könyvein nevelkedett, középiskolai tanulmányait Párizsban, majd Montpellier-ben végezte. Amikor apja 1930-ban trónra lépett, Zaher Sah visszatért Afganisztánba, ahol két évvel később védelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. 1933. november 8-án, 19 évesen lett király, amikor apja merénylet áldozatául esett. A fiatal uralkodó körültekintően kormányozta országát, és távol tartotta Afganisztánt a II. világháborútól.

Az 1950-es évek közepétől megerősítette tekintélyét a reformok élharcosaként, a 60-as évek elején pedig meghirdetett egy ötéves modernizációs tervet, amely az első afgán parlament megválasztására és a közhatalmi funkciók szétválasztására vonatkozó intézményi reformokkal együtt alkotmányos monarchiát eredményezett. 1973. július 17-én, amikor az uralkodó éppen Olaszországban tartózkodott, unokatestvére, Mohammed Daud államcsínnyel megdöntötte hatalmát, és Afganisztánban kikiáltották a köztársaságot. Egy hónappal később Mohammed Zaher Sah lemondott trónjáról, és Róma egyik északi elővárosában telepedett le.

Az afgán állampolgárságától 1978-ban megfosztott – és azt 1991 szeptemberében visszanyerő – exuralkodó óvakodott attól, hogy belebonyolódjon a kabuli szovjetbarát rendszer megdöntésére irányuló küzdelembe. Mindazonáltal többször is békekezdeményezéseket hirdetett, mint például 1983-ban, amikor Rómába hívta az ellenzék vezetőit. 1991 novemberében Rómában rejtélyes merénylet célpontjává vált: egy magát újságírónak kiadó portugál férfi súlyosan megsebesítette.

A gyakorlatilag megközelíthetetlen exkirály fukarul bánik a nyilatkozatokkal – mutat rá az AFP. Csak ritkán töri meg hallgatását, amit hívei nehezen tudnak igazolni honfitársai szemében. A szeptember 11-ei terrortámadás okozta nemzetközi válság ugyanakkor alkalmat adott neki arra, hogy újra a politika színpadára lépjen. Sok afgán az ő személyében látja az esélyt a polgárháború befejezésére. A múlt héten rádióbeszédben fordult honfitársaihoz és javasolta, hogy tartsanak „loja dzsirgát”, vagyis hívják össze a bölcsek nagytanácsát egy ideiglenes államfő és kormány megválasztására. (n-o, mti, afp)