„A békát nem tudtam megenni”

„Nemrégiben tértem vissza Pekingből, én is futottam egy szakaszt a lánggal. Abból a hisztériából, amelyet a politikusok keltenek, s ami engem mindig felháborít, nem sokat tapasztaltam, ezzel szemben lelkes, elszánt és büszke embereket láttam, akik egy kicsit felidézték emlékezetemben húsz évvel ezelőtti szöuli győzelmemet. Sokan voltunk, nemcsak rólam, hanem mindannyiunkról nagyon jól gondoskodtak, s én hiszem, hogy augusztusban, az olimpiai játékok idején is ugyanilyen lesz a benyomásom. Én nem találtam semmi kivetnivalót az étkezés terén sem, pedig ettől egzotikus országokban mindig kicsit tartanak a versenyzők. Vannak csapatok, amelyek saját szakácsot visznek magukkal, s otthonról szállítják nekik az élelmiszereket. A szállodában étkeztünk, de a különböző programok, fogadások keretében másutt is ebédeltünk vagy vacsoráztunk. Én finomnak találtam, talán azért is, mert nekem az ázsiai konyha smakkol – sok benne a zöldség, szeretem a kínai leveseket. Megkóstoltam mindenfélét, ami a tengerből kikerül, különböző módon elkészítve. Azért volt, amire nem tudtak rászedni – annak idején megboldogult versenyzői koromban sem tudtak rászedni, hogy megegyem a békát. Akik ismernek, tudják rólam, hogy ínyenc vagyok, hosszú évek óta magam is főzök – gyakran, és a barátaim, ismerőseim szerint jól. Eddig mindenki, aki megkóstolta, megnyalta mind a tíz ujját. Persze, ilyenkor nem kínai ételeket főzök, inkább hagyományosakat, de mindig hozzáadok valamit a saját képzeletem szerint, vagy annak alapján, amit másoktól ellesek, s ezt aztán addig fűszerezgetem, finomítom, amíg nem kap egy különleges ízt. Vadász létemre természetesen sokszor és speciálisan készítem el a vadat. Eljátszogatok a hússal, amikor bepácolom, a barátaim dicsérik a steakjeimet, de a leveseimet is. Állítólag igen finomra sütöm a kacsát. Az a fontos, hogy a hús, ízletes és puha legyen, leváljon a csontról. S persze, az sem mellékes, hogy finom borocskát adjunk hozzá.” (uk)

Almás-mézes csirke

Hozzávalók: 1 csirke, 1-2 kanál méz, 2 dl víz, só, bors, rozmaring, fokhagyma, 4-5 alma és néhány paradicsom.

Elkészítése: a csirkét megmossuk, sózzuk, aztán bekenjük a mézzel, majd ha a többi fűszerrel is bedörzsöltük, hátával lefelé tepsibe vagy tűzálló tálra tesszük, felöntjük a vízzel (kipróbáltam sörrel is, de nekem nem ízlett), s kb. 160 fokon másfél órát sütjük. Sülés közben többször is meglocsoljuk, s amikor az egyik oldal szép pirosra sült, megfordítjuk. Tíz perccel azelőtt, hogy kiveszem a sütőből, beledugok a csirke belsejébe két almát, s mellé is kettőt-hármat és néhány félbe vágott paradicsomot. Az almával és a paradicsommal, valamint zöldséges, tojásos rizzsel tálalom.