A Barna Felhő fenyegeti Ázsiát

London. Hárommilliárd ember életfeltételeinek megváltozása, a csapadék és a napsugárzás csökkenése, évente mintegy egymillió haláleset légúti betegségek miatt – egy ENSZ-jelentés szerint ilyen és hasonló veszélyek fenyegetik az ázsiai–csendes-óceáni térséget az Ázsiai Barna Felhőnek nevezett furcsa jelenség következtében.

Egész Délkelet-Ázsiát és a kontinens csendes-óceáni partvidékét veszélyezteti az Ázsiai Barna Felhő – áll abban a Londonban nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentésben, amely a jelenséget vizsgáló, kétszáz tudós bevonásával 1995-ben elindított kutatás eredményeit tartalmazza.

Az adott régióban él a Föld lakosságának csaknem fele, mintegy hárommilliárd ember, közülük egyes kutatók véleménye szerint évente máris egymillió áldozatot szednek a hatalmas szmogfelhővel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések. A felhő akár tíz-tizenöt százalékkal is csökkentheti a Föld felszínére jutó fénymennyiséget, emiatt csökken a párolgás és közvetve a csapadék, ami elsősorban az ázsiai rizstermelőket hozhatja nehéz helyzetbe (becslések szerint India rizstermését máris mintegy tíz százalékkal csökkenti).

Körülbelül negyven százalékkal mérséklődött a csapadék mennyisége Pakisztán északnyugati részén. Klaus Töpfer, az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja) vezetője szerint egy ekkora légköri képződménynek már globális hatásai is lehetnek. A hajdani német környezetvédelmi miniszter úgy véli, hogy elsősorban a növényi és állati hulladékok, valamint trágyák faszénnel történő égetése felelős a szennyező gázok és apró koromszemcsék feldúsulásáért, más szakértők azonban legalább ekkora jelentőséget tulajdonítanak az ipari és energetikai eredetű légszennyezésnek.

A kutatók most csupán az indiai szubkontinens fölött vizsgálták a Barna Felhőt, ám megállapították, hogy a képződmény mozog, gyakorlatilag körbejárja az egész Földet, ami azért meglepő, mert korábban azt hitték, erre csak a könnyű gázokból álló felhők képesek.

Szakértők emlékeztetnek rá: aligha véletlen, hogy a jelentést az augusztus végi johannesburgi környezetvédelmi világkonferencia előtt ismertették.

Persze az is elképzelhető, hogy a fejlett országok ezzel próbálnak nyomást gyakorolni a globális klímavédelem iránt eddig igencsak csekély érdeklődést mutató ázsiai országokra, rámutatva, hogy a klímaváltozás őket is érinti. (mti, n-g)