A 2006. év legjelentősebb felfedezései, találmányai

március – Búvárhangyát, a víz alatt is életképes hangyát fedeztek fel Ausztráliában.

május – Felfedezték, hogy a gibbonok a főemlősök között egyetlenként nélkülözik az elhízásért felelős gént.

június – Olyan mérges kígyófajtát fedeztek fel Borneó szigetén, amely a kaméleonhoz hasonlóan képes változtatni bőrének színét.

augusztus – Mikrobák milliárdjait találták egy tenger alatti folyékony széndioxid tavat fedő üledékben. A kutatók úgy vélik, mivel az élet ilyen mostoha körülmények között is fenn tud maradni, más bolygókon, például a Marson is érdemes kutatni utána.

szeptember – A környezet szennyezése és a természet változása új fajok kialakulásához is vezethet, de ezek a kedvező hatások eltörpülnek a károk mellett – hangzott el Német Zoológiai Társaság tanácskozásán.

október – Európában hosszú idő után először fedeztek fel új emlősfajt, egy Cipruson honos egeret. (2001-ben Magyarországon és Görögországban került tudósok látókörébe új denevérfaj.)

december – Kiderült, hogy a világ – testhosszhoz viszonyított – leghosszabb nyelvével nem a kaméleon, hanem egy nemrég felfedezett ecuadori nektárszívó denevér rendelkezik.

Csillagászat

január – A Hubble űrteleszkóp segítségével lefényképezték a Sarkcsillag második kísérő csillagát, a Polaris Ab-t.

január – 25 ezer fényévnyi távolságra a Naprendszertől a Földhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkező bolygót fedeztek fel.

március – Folyékony vizet talált a Cassini űrszonda a Szaturnusz Enceladus nevű holdján.

április – Amerikai csillagászok felfedezték, hogy nemcsak a Szaturnusznak, hanem az Uránusznak is van gyűrűje, és az is kék.

augusztus – A Nemzetközi Csillagászati Unió „lefokozta” a Plutót, amely ezután csak törpebolygónak számít; Naprendszerünkben ezzel a korábbi kilenc helyett csak nyolc bolygó maradt. Az ülésen a csillagászat történetében először határozták meg azokat a paramétereket, amelyek alapján egy égitest bolygónak nevezhető.

augusztus – Amerikai csillagászoknak először sikerült kimutatniuk a világegyetem jelentős részét képező sötét anyagot.

szeptember – Az eddigi legtávolabbi csillaghalmazt fedezték fel a kutatók.

november – Amerikai csillagászok a Hubble űrteleszkóppal kimutatták, hogy az Einstein által felfedezett, majd elvetett sötét energia, a világegyetem tágulásának egyik fő „üzemanyaga”.

Orvostudomány, genetika

január – A Szegedi Tudományegyetem neurobiológusai szerint a Szentágothai János és Somogyi Péter által három évtizede felfedezett kandelábersejtek a korábban gondoltakkal szemben nem gátolják, hanem rendkívül hatékonyan serkentik a hozzájuk kapcsolódó idegsejteket. A felfedezés mérföldkő lehet az emberi gondolkodás megértésében.

március – Amerikai és brit tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy az agyban külön terület szolgál a számolásra.

július – Amerikai kutatók egy újabb őssejtforrásra bukkantak, ezúttal a fejbőrben.

október – Felfedezték az emberi agy emlékező tevékenységét vezérlő gént.

november – Magyarországon először állítottak elő testi sejtből klónozott állatot, a Klonilla nevű egeret gödöllői kutatók állítanak elő.

november – Amerikai, japán és spanyol biológusok szerint minden gerincesben megvan az a képesség, hogy újranövessze sérült testrészeit, csak legtöbbjükben az evolúció során letiltódott.

Őslénytan

március – Legalább 250 ezer éves emberi koponyát találtak Etiópia északkelet részén, a lelet alkalmasint egy hiányzó láncszem lehet a Homo erectus és a mai ember között.

április – Kanada sarkvidékén olyan 333 millió éve élt állatfaj maradványait fedezték fel, amely se nem hal, se nem szárazföldi élőlény, illetve mindkettő volt egyszerre – ez lehetett a hiányzó „evolúciós láncszem”.

július – Hatalmas agyarakkal rendelkező, „gyilkos kenguru” fosszíliájára bukkantak Ausztrália Queensland államában.

szeptember – Egy 3,3 millió éve meghalt kislány szinte sértetlen maradványaira bukkantak Etiópiában.

Régészet

január – Egy kínai tengernagy, Csen Hi 1418-ban készített térképe szerint 74 évvel megelőzte Kolumbusz Kristófot az amerikai kontinensen. Kolumbusznak nem volt szerencsés éve az idei, ugyanis júliusban olyan 1500-ból származó dokumentumok kerültek napvilágra, amelyekből egy szadista zsarnok képe rajzolódik ki. Októberben hozták nyilvánosságra, hogy nem vezettek eredményre a származásának tisztázására végzett, igen kiterjedt genetikai vizsgálatok, így továbbra sem tudni, mi volt a valódi neve és ki volt ő.

január – Szíriában az eddigi legrégibb, 5500 éve vívott csata nyomait fedezték fel.

március – Egy XIV. századi hajó roncsaira bukkantak svéd régészek a Stockholm belvárosában húzódó Riddafjarden-öböl medrében.

május – Ősi csillagvizsgálót fedeztek fel Brazíliában, az Amazonas völgyében. Az építmény megszólalásig hasonlít a druidák angliai szentélyére, így trópusi Stonehenge-nek keresztelték el.

július – Az Isztriai-félsziget csücskén 8 ezer éves halászfalut tártak fel horvát régészek.

szeptember – Orvieto város közelében az eddigi legnagyobb etruszk szentélyt fedezték fel.

november – Megfejtették a világ legrégibb, 2000 éves számológépének titkát: az eddig ismeretlen rendeltetésű szerkezetet 1901-ben emelték ki egy hajóból.

november – A Magyar Nemzeti Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum közleménye szerint az idén jelentős, több ezer éves, népvándorlás kori gepida, szarmata, avar települések kerültek napvilágra a tiszaroffi víztározó gátjának építése közben.

Egyéb

február – „Elveszett világra” bukkantak Új-Guinea nyugati részén, a Foja hegyvidéken. A terület több tucat teljesen új madár-, lepke, béka- és növényfajnak ad otthont.

április – A Nílus legtávolabbi forrására bukkantak a ruandai Nyungwe erdőben, a folyó hossza így 107 kilométerrel nőtt.

április – A világ legerősebb természetes ragasztóját fedezték fel, amelyet egy Caulobacter crescentus elnevezésű, folyókban, tavakban és vízvezetékekben fellelhető baktérium termel.

április – Amerikai kutatók egyetlen molekulából építettek nanoméretű „autót”, fényhajtásos motorral.

május – A bostoni és kanadai tudósoknak sikerült az első 12 qubites kvantumkomputert megépíteni, amely egymilliárdszor gyorsabban működik, mint napjaink processzora, működése az emberi agy működéséhez hasonló.

július – A Ralstonia metallidurans baktérium ausztrál kutatók szerint képes arra, hogy aranyat csináljon.

október – Két amerikai professzor felfedezte az eddigi legnagyobb prímszámot, amely leírva több mint 9,8 millió számjegyű. (MTI)