2016 legérdekesebb tudományos felfedezései

Gravitációs hullámok

Fizikusok régóta sejtették a gravitációs hullámok létezését, de 2016-ban közvetlen bizonyítékot is találtak. A felfedezés olyan, mintha eddig csak láttuk volna az univerzumot, de nem hallottunk volna semmit: mostantól fülünk is van hozzá. Ezzel a kutatók olyan új távlatokat találtak, amellyel a jövőben megfigyelhetik a űrben és a világegyetemben zajló jelenségeket, az egzotikus fekete lyukakat, így számos új képpel, eredménnyel gazdagodhatunk. A kutatásban több mint ezer kutató vett részt, köztük magyarok is. A felfedezés biztosan Nobel-díjat fog érni. „Minden, amit az emberiség tud a Naprendszeren kívülről, azt fényhullámok megfigyeléséből származik. Most kezdődik el a csillagászat új ága, ami a fényhullámoktól független új információhordozóra épül” – mondja a kutatásban részt vevő Raffai Péter.

Másik Földet találtak

2016-ban a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül. Soha ilyen közel nem találtak a csillagászok egy lehetséges második Földet. A Proxima b nevű exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó) olyan távolságra kering napjától, hogy felszínén folyékony halmazállapotú víz is előfordulhat. Ez pedig fontos feltétele az élet keletkezésének. A déli égbolton látható Proxima Centauri 4,24 fényévnyi – 40 billió kilométeres – távolságával a Nap legközelebbi csillagszomszédja. A Proxima b lehet az első exobolygó, amelyet az ember is felkeres, ha egyszer meglesz hozzá a technológia. A szakemberek megállapították, hogy a Proxima b legalább 1,3-szor nagyobb tömegű a Földnél, a mérete azonban a többszöröse is lehet. Nagyjából 7,5 millió kilométer távolságban kering a csillaga körül, és ez jóval kisebb, mint a Föld–Nap távolság. A kutatók szerint a Proxima b talán nincs is egyedül, felmerült ugyanis a gyanú, hogy egy másik jel is van a csillag körül, ennek kiderítéséhez azonban további vizsgálatokra lesz szükség.

Háromszülős baba

Már nyolc hónapos az a kisfiú, aki egy új, három szülő DNS-ét egyesítő módszerrel született. A sokat vitatott módszer – amit egyelőre csak Nagy-Britanniában fogadtak el – lehetővé teszi, hogy a ritka genetikai mutációkkal rendelkező szülőknek is lehessen egészséges gyereke. A fiú anyja a Leigh-szindróma nevű mitokondriális betegség génjeit hordozza magában, ami a központi idegrendszer leépülésével jár. Habár ő maga egészséges, első két gyereke a Leigh szindróma miatt halt meg, ezért fordult a New York-i New Hope Fertility Centerhez segítségért. Az itt dolgozó John Zhangnak egy olyan módszert kellett alkalmazni, amihez nincs szükség embriók halálára. Ezt végül sikerült megoldani, méghozzá úgy, hogy az anya petesejtjéből eltávolították a sejtmagot és egy donor sejtmag nélküli petesejtjébe helyezték. Az így keletkező petesejt az anya sejtmagi DNS-ét, de a donor mitokondriális DNS-ét tartalmazta, később pedig ezt termékenyítették meg. Hiába találtak azonban másik megoldást, az ilyen módszerek továbbra sem elfogadottak az USA-ban. Zhang ezt a problémát úgy hidalta át, hogy Mexikóban hajtotta végre a beavatkozást, ahol elmondása szerint „nincsenek szabályok”. Az akadályok ellenére az orvosok fáradozását siker koronázta, a gyerek Leigh-szindróma-tesztje szerint mitokondriumának csupán 1 százaléka tartalmazza a mutációt. Ez fantasztikus eredmény, az orvosok szerint ugyanis 18 százalék alatt nem jelentkeznek a problémák, de ettől függetlenül a jövőben is figyelni fogják a gyerek állapotát. A szakértők szerint ez a beavatkozás nagyban hozzájárulhat a módszer szélesebb körű elterjedéséhez, főleg mert etikus és a férfi embrióhasználata miatt megakadályozza, hogy az alany esetleg továbbörökítse a mutációt.

Örökös archiválás

A fényképek fakulnak, a könyvek egy idő után használhatatlanok lesznek, és a merevlemezeken tárolt adatok sem varázsolhatók elő örökké. Ezt a problémát próbálták megoldani a tudósok, egy olyan adattároló létrehozásával, amely gyakorlatilag örökös archiválást tesz lehetővé. Ezzel meg tudjuk őrizni az emberiség történelmét, felfedezéseit, örökségét a végtelen időkig. Az új adathordozó az információkat egy üvegbe tárolja, nanostruktúrákban. Egy átlagos lemeznagyságra megközelítőleg 360 terrabájtnyi adatot lehet rögzíteni, és ellenálló képessége is jelentős: akár 190 Celsius-fokos hőhatásra sem rongálódik meg a lemez, illetve az azon tárolt adatok. Az információk a lemezen 13,8 milliárd évig őrződnek meg, ami a Föld életkorának háromszorosa. A felfedezők állítják, hogy az üvegbe gyakorlatilag bármit, bármilyen adatot tárolni lehet. Kísérletként a Bilblia egy példányát, Isaac Newton optikai felfedezését valamint az emberi jogok egyetemes deklarációját mentették az üvegtárolóba – örökre. (Sme, szl, Index, MTI)