Kétezer kilométeres kerékpártúra

Zoli tervezte meg a túra útvonalát, Gyuri pedig csatlakozott hozzá, hogy ne menjen egyedülA szerző felvételeJúlius 28-án indultak, és nemrég érkeztek haza. Zoli és Gyuri a román határig vonattal mentek, aztán kerékpárra pattantak és egy nagy kört tettek meg a következő útvonalon: Révkomárom – Szatmárnémeti – Szaplonca (vidámtemető) – Máramarossziget – Iza völgyi falvak – Naszód – Beszterce – Szászrégen – Szováta (Medve-tó) – Parjad (sóbánya) – Gyergyószenmiklós – Gyilkostó – Békási-szoros (ki a Kárpátokból) – Karácsonkő – Lészped – Somoska – Külsőrekecsin – ezeréves határkő – Pusztina – Klézse – Kománfalva – Gyimesek – Csíkszereda – Szent Anna tó – Sepsiszentgyörgy – Brassó – Törcsvár – Curtea de Argas – Transfogaras – Nagyszeben – Marosvásárhely – Torda (hasadék) – Torockó (hagyományőrző falvak) – Aranyosfő – Lepus (barlangok) – Belényes – Nagyvárad – Debrecen – Révkomárom.

A szabad ég alatt aludtak

Szűk anyagi körülmények között kezdte Zoli tervezni a túrát, de néhány támogatónak szerencsére az indulásig sikerült minden szükségeset biztosítania. A fiúk szeretnének köszönetet mondani a Szabadság Vándorai Túrakerékpáros Egyesületnek: Bujna Zoltánnak és Csiba Zoltánnak az előkészületekben nyújtott segítségükért és a többi támogatónak is, hogy lehetővé tették, hogy eljuthattak Erdélybe. Az egyik támogatónak köszönhetően vásárolhattak fél áron vadonatúj kerékpárokat, ha nincs ez a kedvezmény, akkor nem jutottak volna hozzá.

A túra során legtöbbször a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, sátrat nem vittek, rábízták magukat az erdélyiek vendégszeretetére, néhány helyen erdélyi cserkészek és kerékpáros társak biztosítottak számukra szállást.

A végleges úti cél

Lengyel Zoltán három-négy éve tervezte, hogy elmegy Erdélybe, de csak mostanra sikerült az álmát megvalósítania. Biztosan sokakban felmerül, hogy miért éppen biciklivel vállalkoztak a hosszú útra. Zoli számára ez nem volt kérdés: kerékpárral egyszerűbb, és így a legkényelmesebb – vallja: nincsenek időhöz és közlekedéshez kötve. Zoli tervezte meg a túra útvonalát, Gyuri pedig csatlakozott hozzá, hogy ne menjen egyedül. A végleges úti célok kiválasztásában egy erdélyi útikönyv segített, s hogy mit ejtettek útba, elsősorban az befolyásolta, hogy hol kapnak szállást és milyen látnivalók vannak azon a környéken. „Elsősorban olyan területeket választottam ki, ahol még természetes módon, a mindennapok részeként élnek a hagyományok, népviseletben járnak az emberek, nyoma sincs az európaiasodásnak” – mesélte Zoli. A túra célja az volt, hogy közelebb hozzák a csángó emberek életében uralkodó értékrendet a Felvidéken élőkhöz, és bemutassák a moldvai csángó világot. Útközben a fiúk megörökítették a Máramaros-völgyi falvakban még élő népi hagyományokat, az UNESCO által védett templomok freskóit, természeti ritkaságokat, népművészettel kapcsolatos dolgokat.